Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A csalásellenes hivatal nyomában jár az Európai Parlament missziója

A csalásellenes hivatal nyomában jár az Európai Parlament missziója

A felcsúti kisvasút mellett a 4-es metrótól a Budapest Szíve programig több olyan uniós támogatású beruházást vesz elő a brüsszeli adminisztráció, amivel az OLAF, az EU csalásellenes hivatala is foglalkozott már. Kedden azonban nem a szokásos vizit kezdődik az Európai Bizottság auditoraival, hanem az Európai Parlament (EP) csapata érkezik, amelyet Ingeborg Grässle, a költségvetési ellenőrzési bizottság elnöke vezet. Ismerői szerint, ha közpénzről van szó, nála zéró a tolerancia, és olyan vehemensen védi a közösségi eurókat, hogy bizonyos körökben csak „véreb” becenéven emlegetik.

Az EP-misszió látogatásának inkább szimbolikus a jelentősége – magyarázta a Zoom.hu-nak a felállást Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programok vezetője. Az uniós támogatások körüli szabálytalanság észlelése esetén a Bizottságnak van jogköre korrekcióra, azaz a pénz (egy részének) visszafizettetésére. Az EP-nek ilyen jogosítványa nincs, de nem mindegy, milyen jelentést ír arról, hogyan használja fel az uniós forrásokat Magyarország. Nem közömbös a közös büdzsé felosztása szempontjából, továbbá nyomást gyakorolhat a Bizottságra is.

Magyarország vezeti a szégyenlistát

A misszió találkozik Polt Péter legfőbb ügyésszel is, aki az OLAF által átadott, korrupciógyanús ügyek közül nem sokat kaszált el. Az OLAF 2013 óta 41 magyar ügyben tett ajánlást, azaz szankciós javaslattal zárt le. Ennél csak a románoknak van több, de ők a csatlakozás előtti agrártámogatások miatt kértek maguk ellen ellenőrzést, tettek lényegében önfeljelentést – értelmezte a statisztikát Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programok vezetője. A visszafizettetésre javasolt összeg az uniós kifizetések 4,16 százaléka, amivel toronymagasan Magyarország vezet, Szlovákia a második 2,55 százalékkal, a többi tagországé az 1 százalékot sem éri el. Ez részben a 4-es metró miatt ilyen magas. Ami a magyar ügyészség intézkedéseit illeti, az OLAF összegzése szerint 2009 óta 22 ügyben semmit sem csinált, 6 ügyet lezárt úgy, hogy nem emelt vádat, és mindössze 3 ügyben emelt vádat.

Jelzésértékű, hogy 2004 és 2010 között egyszer sem, az Orbán-érában viszont már másodszor vizitál Magyarországon a misszió. Deutsch Tamás a Grässle-bizottság tagja fel is hánytorgatta ezt, s ahogy erről a 24.hu beszámolt, politikailag elfogultnak nevezte a vizit előkészítését. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig annyira felháborodott, hogy levélben tudatta, elutasítja a kisvasút vizsgálatát, azt, hogy a bizottság több ezer közül éppen a miniszterelnök szülőfalujában megvalósult beruházást választotta ki.

A vizsgálandó projekteket firtató kérdésünkre sem az EP budapesti irodája, sem a Miniszterelnökség nem reagált. A látogatás hivatalos programjában mindenesetre a kancellária részéről nem Lázár János, hanem Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár szerepel. A górcső alá kerülő projektek között pedig komoly előélettel rendelkező, részben már az OLAF által is vizsgált konkrét projektek szerepelnek. Ilyen a 4-es metró, a Budapest Szíve program, a felcsúti kisvasút, de a misszió listáján szerepel a 13,2 milliárdos Zeneakadémia-beruházás, az 5,5 milliárdból felújított, és azután a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába került Pesti Vigadó is. Amint Baja turizmus infrastruktúra fejlesztése, benne kiemelt projektként a Bajai Halfőző Fesztivállal, továbbá a szekszárdi Bodri pincészet. Ebbe a Bodri-család mellé beszállt Dunai György, aki leginkább Betonút-tulajdonosként vált ismertté. Az első Orbán-kormány idején a sztrádaépítésekre felkent páros tagja volt a Vegyépszer mellett.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

  • 4-es metró: A 452,5 milliárd forintos beruházásból 181 milliárd volt az uniós támogatás. A februárban nyilvánosságra hozott OLAF-jelentés különféle szabálytalanságok, korrupciós gyanú okán 59 milliárd forint visszafizetését javasolta. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett utasszámot, az Átlátszó oknyomozó portál korábban azt írta, hogy 40 év alatt sem térül meg a beruházás. Márpedig ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy nem valósultak meg a szerződésben rögzített célok, akkor pénzügyi korrekciót szabhat ki, visszafizettetheti az uniós forrás egy részét. Rosszabb esetben az egészet.
  • Budapest Szíve: A 15 milliárd forintos, még Demszky Gábor főpolgármesteri mandátuma, illetve Rogán Antal polgármestersége idején indult, a pesti Belváros megújítását célzó projekttel már 2012 óta foglalkozik az OLAF, az Európai Bizottságnak és a magyar ügyészségnek is jelezte a problémát. A 9,9 milliárd forint uniós pénzzel támogatott projektből a Bizottság körülbelül 900-900 millió forintos bírságot helyezett kilátásba a fővárosi és az V. kerületi önkormányzatnak. Úgy találta, irányított közbeszerzés folyt, így csak egy konzorcium ajánlkozott, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló. S a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb lett az ajánlati ár. Hiába állapított meg azonban visszaéléseket az OLAF, az eljárást a BRFK 2017. májusban megszüntette. Polt Péter legfőbb ügyész indoklása szerint „részben mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, részben pedig elévülés miatt”.
  • Felcsúti kisvasút: Jávor Benedek, a PM EP-képviselője bejelentése nyomán foglalkozott a beruházással az OLAF. Az összesen 857 millió forintos, a Pancho Arénát az alcsúti arborétummal összekötő kisvasút 600 millió forint uniós támogatással épült. Aligha hozza a projekttámogatáshoz beadott forgalmat, tavaly áprilisi indulása óta az Átlátszó júliusi cikke szerint összességében 4,1 millió forint veszteséget termelt.