Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ifjúsági olimpia: púp a hátunkra vagy megbocsátás a NOB-tól?

Ifjúsági olimpia: púp a hátunkra vagy megbocsátás a NOB-tól?

„Belső egyeztetések vannak folyamatban, a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel pedig nem a rendezésről tárgyalunk, hanem szakmai párbeszéd folyik” – jelentette ki Kulcsár Krisztián annak kapcsán, hogy csütörtökön híre kelt: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kinézte magának Budapestet a következő nyitott, 2023-as ifjúsági olimpia házigazdájának.

Tapogatóznak?

Az olimpiával foglalkozó Inside the Games oldal azt állította, hogy a NOB és „budapesti vezetők” között már előzetes tárgyalások is zajlottak az esetleges rendezésről. Az oldal megszólaltatta a NOB ügyvezető igazgatóját, Christophe Dubit, aki azt mondta, valóban zajlottak már konzultációk városokkal, és még fognak is. Dubi dicsérte a 2024-es budapesti pályázatot és azt mondta, a magyar főváros képes lenne olimpiát rendezni. Azt is hozzá tette, az ifjúsági olimpia és különösen annak pályázati szakasza kisebb városokat céloz meg. Ennek persze némileg ellent mond, hogy a 2018-as nyári ifjúsági játékokat a hárommilliós Buenos Aires rendezi meg.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Kulcsár Krisztián Limában, a NOB kongresszusán tartózkodik és egyértelműen kijelentette, hogy a semmilyen multisport-esemény magyarországi megrendezése nincs napirenden a Magyar Olimpiai Bizottságban. Kulcsár azonban azt is világossá tette, hogy a MOB-nak távlati célja egy olimpiarendezés, de egy újabb, 2032-es pályázatba is csak megfelelő társadalmi támogatottság mellett, sikeres népszavazás után szabad belevágni.

A MOB-elnök kijelentése nem mond egyébként teljesen ellen a sajtóinformációnak, hiszen az Inside the Games „budapesti vezetőkről” írt; Thomas Bach NOB-elnök pedig a közelmúltban többször is Budapesten járt és ekkor találkozott is Orbán Viktor miniszterelnökkel. Márpedig az első és az utolsó szót is a kormányfő mondja ki ilyen ügyekben.

Útban az „igazi” olimpia felé?

„Leginkább az a kérdés, hogy hozna-e hasznot egy ifjúsági olimpia vagy csak kiadást jelentene? – mondta az állítólagos megkeresés kapcsán a Zoom.hu-nak Dénes Ferenc. – Amennyiben a szervezési költségeket jelentős részben átvállalja a NOB, akkor meglehet egy ilyen eseménynek az a funkciója, hogy fenntartja azt a bizonyos olimpiai lázat, amely szükséges ahhoz, hogy Budapest >>nagy<< olimpiát rendezzen.”

A MOB-elnök szavai egybecsengenek ezzel, hiszen Kulcsár Krisztián is úgy kommentálta a hírt Limából, hogy fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy „az adott viadal mennyire segíti elő vagy hátráltatja egy későbbi budapesti olimpiarendezés sikeres pályázatát.”

A sportközgazdász szerint a megépülő, vagy meglévő létesítmények szempontjából is lehet értelme egy ilyen rendezésnek. Amennyiben a szervezési kiadások között elszámolják a használatot, akkor azzal csökkenthető a sportinfrastruktúra fenntartási költsége – ami a jelenlegi fejlesztések mellett már most is hatalmas forrásokat visz el és fog elvinni, tette hozzá.

Csak viszi a pénzt?

Azt azonban érdemes látni, hogy az ifjúsági olimpia pont olyan rendezvény, amely bevétellel nem jár, kiadással azonban mindenképpen. Jegyek gyakorlatilag nem értékesíthetőek ezekre az eseményekre, azonban infrastruktúrát mindenképp kell biztosítani hozzájuk. Például az ifjúság olimpia létesítménykövetelményei között szerepel egy legalább 10 ezer férőhelyes atlétikai stadion és egy minimum 2500-as uszoda is. Utóbbira ott van a vizes-vb-re épült Duna Aréna, az előbbi viszont teljesen hiányzik egyelőre Budapestről. A NOB ajánlása szerint meglévő létesítményekkel kell megoldani a rendezést, ehhez képest Buenos Aires (ahol 2018-ban lesz az esemény), egy egész területet fejleszt központi helyszínként.

Fotó: Lintao Zhang/Getty Images

Érdemes felidézni az idei Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, az EYOF-ot is, amely némileg szerencsétlen módon éppen a vizes-vb idején zajlott Győrben. A fesztiválon ugyanúgy a 14-18 éves korosztály versengett, mint az ifjúsági olimpián, és a rendező város határán kívül alig ütötte meg az esemény a sportszeretők vagy éppen a média ingerküszöbét. Az EYOF pontos költségei nem ismertek, de a kormány legalább 16 milliárd forinttal járult hozzá a rendezéshez, azonban valamennyi fejlesztéssel – amelyek jelentős része nem sportlétesítmény, és a város hasznára válnak hosszabb távon is. Így viszont legalább 40 milliárd forint kiadás történt az EYOF kapcsán.

Megbocsát a NOB 2024-ért

A 2023-as (vagy 21-es) esemény Dénes Ferenc szerint abból a szempontból hasznos lehetne az olimpiára hajtó Budapest számára, hogy mintegy rehabilitálná az olimpiai mozgalomban Magyarországot. „A 2024-es pályázattól való visszalépés ugyanis jelentős arcvesztést okoz. Azonban egy ilyen megkeresés a NOB részéről akár értelmezhető úgyis, hogy Budapest versenyben maradhat egy olimpiáért. Emellett a közvélemény számára megjelenhet úgy az ifjúsági olimpia, hogy egy egyenes, jól felépített sportfejlesztési folyamat szerves része” – tette hozzá.

A sportközgazdász szavaira rímel az is, amit a MOB elnöke, Kulcsár Krisztián mondott a Nemzeti Sportnak Limából. A sportlap arra kérdezett rá, hogy sajnálják-e a visszalépésünket, amire a sportvezető azt mondta, informálisan jött elő csak egyáltalán a NOB-ülésen a visszalépő városok neve. Sőt, azt is hozzátette, hogy mindenkinek a fejében ott van, hogy a sorban utolsó visszalépő Budapest öntés volt az, ami előidézte, hogy összesen két város maradt versenyben 2024-ért.

Százmilliárdos tétel is lehet

A következő nyári ifjúsági olimpia Buenos Airesben lesz, jövő októberben. Ez a harmadik lesz a nyári kiadásból Szingapúr (2010) és a kínai Nandzsing (2014) után. A téli kiadást eddig az osztrák Innsbruckban (2012) és a norvég Lillehammerben (2016) tartották meg. A nyári játékok valóban új helyekre vitték el az olimpiai mozgalmat, a téli házigazdák azonban már igazi olimpiának is adtak helyet (Innsbruck 64-ben és 76-ban, Lillehammer 94-ben).

Fotó: Lintao Zhang/Getty Images

Ami az eddigi nyári ifjúsági olimpiák költségeit illeti, Szingapúr a korábbi beszámolók szerint az eredetileg tervezett 100 millió dollár több mint három és félszeresét költötte el a rendezésre (nagyságrendileg 30 milliárd forint helyett több mint százmilliárdot). Nandzsing 117 millió dollárt tervezett, az argentin főváros pedig legalább 230 millió dollárt költ – ebben a szervezési költségek mellett szerepel a fejlesztések ára is. A nandzsingi játékokon 203 ország 3579 sportolója vett részt, összesen 222 számban osztottak érmeket, és minden sportág szerepelt, amelyik a nagy” olimpiákon.