Magyar milliárdosok nyüzsögnek a külügy befektetési támogatásai körül

Magyar milliárdosok nyüzsögnek a külügy befektetési támogatásai körül

Augusztusra kiürült a Külgazdasági és Külügyminisztérium 30 milliárd forintos beruházásösztönzési célelőirányzata, ami a tárca egész éves kerete volt. Idén eddig 22 beruházás támogatásáról döntött a kormány, ezek közül

a legtöbb pénzt, 6,2 milliárd forintot Mészáros Lőrinc Visonta Projekt Kft.-je kapja.

Dől a tőke a magyar gazdaságba – ezzel magyarázta Zoom.hu-nak a tárca sajtóosztálya, hogy már félidőben kimerült a külügy, illetve annak kebelében működő Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA kerete. Az ügynökség szerint 2016 rekordév volt, a HIPA támogatásával 71 projekt esetében született pozitív döntés, amelynek eredményeként 17 647 munkahely jött lére és mintegy 3,2 milliárd eurónyi tőke érkezett az országba. Idén, az első félévben folytatódott ez a tendencia, 47 magyarországi beruházásról született már döntés (a nyilvános listán egyelőre csak 22 szerepel), ami 1,3 milliárd eurónyi tőkebefektetést és 8502 új munkahelyet jelenthet.

A beruházásösztönzési célelőirányzatból nyújtott támogatások célja “a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházási projektek Magyarországon történő megvalósításának elősegítése, a munkahelyteremtés ösztönzése” – villantotta fel a kormány beruházáspolitikáját a külgazdasági tárca. Ennek alapján azt gondolnánk, hogy a külföldi befektetők idecsábítása a fő cél, ám a minisztérium adatai nem ezt mutatják. Az idei 22 projektből

7 magyar beruházásnak jutott a támogatások kétharmada,

miközben az összesen 3868 munkahelyből 1187 létrehozását ígérik. A fő csapásirány tehát nem a külföldi működőtőke bevonzása, hanem a hazai cégek beruházásainak támogatása. A listán

a túlsúlyban lévő magyar befektetők közül többen a milliárdosok toplistáján is fellelhetők.

Mészáros Lőrincen kívül Magyar József, Lantos Csaba, de érdekelt az egyik cégben Hernádi Zsolt Mol-vezér is.

 

Milliárdosok becsült vagyona

Mészáros Lőrinc 120 milliárd forint

Magyar József 12,7 milliárd forint

Hernádi Zsolt 11,2 milliárd forint

Lantos Csaba 10,4 milliárd forint

Forrás: Napi.hu

A Magyar József milliárdos tulajdonába tartozó Hungerit Baromfifeldolgozó Zrt. például 1,7 milliárd forintos támogatást kapott. A több mint száz hazai tejtermelő tulajdonában lévő az Alföldi Tej Kft. 4,8 milliárd forintot sajt- és tejportgyártásra, így egy munkahely létrehozására 26,6 millió forintos támogatást kap, ami az idei döntések közül a legmagasabb, s ami messze meghaladja a 10,5 millió forintos átlagot. A Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. 4,4 milliárd forintos támogatást kapott. A társaság 350 új munkahely létrehozását vállalta, és az egy új munkahelyre jutó fajlagos támogatás 12,5 millió forint.

Mindhárom élelmiszeripari cég, így a támogatásuk belefér a beruházásösztönzési célelőirányzat szabályzatába. Eszerint kiemelten támogatható beruházás elsősorban biotechnológia-, elektronika-, gép-, gyógyszeripari, információs-, jármű, élelmiszeripari, valamint tudás-intenzív regionális szolgáltató központ lehet. Jóindulattal fér csak bele ugyanakkor a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc projektcége, a Visonta Kft. A legnagyobb összegű, 6,2 milliárd forintos támogatást elnyert cég vegy-, gyógyszer- és élelmiszeripari alapanyagnak használható keményítőgyártást tervez 250 munkahelyet ígérve. A Heves megyei megaprojektről annyit tudni, hogy a beruházást közel 30 milliárd forintra tervezik, Magyarország egyetlen búzakeményítő gyára lesz, és évi 250 ezer tonna búzát dolgoznak fel benne.

A Visonta Kft., egy munkahelyet 25 millió forintos állami támogatással hoz létre, de hasonlóan magas, munkahelyenként 21 milliós támogatást kapott a családi tulajdonban (Garami Zoltán és Garami Zoltánné) levő Material-Plastik Kft. is. A műanyag-csomagoló eszközöket gyártó cégnél 66 munkahely jön létre 1,4 milliárdos támogatással. A magyar tulajdonú cégek közül 600 millió forintos támogatást kapott a Révész-Nyírlog Kft. raktározásra, illetve a szintén kiemelt ágazatban tevékenykedő szerszámgépgyártással foglalkozó Spinto Hungária Kft. Utóbbi cég hatmilliárdos miskolci beruházását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány még tavaly. Tulajdonosa akkor a Gran Kockázati Tőkealap volt, amelynek kezelője a Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában álló Gran Private Equity Zrt. Azóta, idén májusban beszállt a szintén milliárdos Lantos Csaba, ugyanakkor az állami kockázati tőkebefektető, az MFB Invest Zrt. is.

Összehasonlításul: a brit GlaxoSmkithKline gyógyszermulti 1,8 milliárd forintos támogatást kapott 104 munkahely létrehozásához. A Glaxo vakcinagyárat Gödöllőn 18 milliárdos beruházással hozzák létre, vagyis az állam a beruházás 10 százalékát állja, az egy munkahelyre jutó támogatás pedig 17,3 millió forint.

A Külügyminisztérium közlése szerint

nem akadályozza a további beruházásokat, hogy a nyár közepére kiürült a célelőirányzat, mert a kormány azt még áprilisban megemelte 20,1 milliárd forinttal.

Vagyis csak az idén 50 milliárd forintot fordíthatnak befektetésösztönzésre – ekkora minisztériumi keretre korábban nem volt példa.

Óriási a verseny a működőtőkéért

Vannak magyar sikersztorik, már ami a külföldi működőtőke (FDI) Magyarországi letelepedését jelenti, ilyen a győri Audi, a kecskeméti Mercedes vagy épp gyöngyöshalászi Apolló Tyres gumigyár letelepedése, ugyanakkor a nagy nemzetközi verseny miatt makroszempontból a magyar FDI-beáramlásról nem lehet azt állítani, hogy felülteljesítenénk a régióban – nyilatkozta a Zoomnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője. A nagy sikersztorik mellett vannak olyan történetek, ahol Magyarország lemaradt a beruházásokért folytatott versenyben, ráadásul nem csak a régión belül erős a verseny, de a közép-kelet-európai régiónak adott esetben Mexikóval kell megküzdenie az új beruházások helyszínéért. A klasszikus friss beruházási döntések mellett jelentősek a már itt lévő cégek újra-befektetései, hisz nem egy esetben már 10-15 vagy éve Magyarországon jelen lévő cégről beszélünk, ilyen időtávba pedig helye van új gyártósorok, gyárak létrehozásnak. Így sok esetben a működőtőke befektetéssel nem zöldmezős beruházások jönnek létre, hanem a meglévő kapacitások bővítésére kerül sor – tette hozzá az elemző.