Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A kerettantervben is háborút hirdettek a gender ellen

A kerettantervben is háborút hirdettek a gender ellen

Jövő májusban már nem húzhatják ki a genderelmélet-tételt azok a végzősök, akik társadalomismeretből tesznek érettségi vizsgát. A kormany.hu-ra nemrég felkerült előterjesztés szerint (melyet pár napja az eduline is kiszúrt) az emelt szintű vizsga kultúra és globalizáció alpontjából kiveszik a „genderelmélet és kritikája” nevű tételt.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, miért volt szükség a lépésre, de válaszukból kevés konkrétum derült ki. Mint írták, maga a genderideológia fogalma került csak ki a kerettantervekből.

„A kifejezés nem szerepel a Nemzeti Alaptantervben, így a kerettantervekben sem szükséges definiálni” – fogalmaztak.

Nem a barátjuk

Az eddig sem volt titok, hogy a jelenlegi kormány nem túl nagy barátja a genderelméletnek. Amikor az év elején kiderült, hogy az ELTE társadalmi nemek tanulmánya mesterképzést indít, a bírálatok mellett – egészen véletlen egybeesésként – családtudományi mesterképzés indítottak a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztériuma egy márciusi rádióműsorban maga mondta el, mi a baja a fogalommal.

„A gendermegközelítéssel az a baj, hogy szembefordul a biológiai nemmel. Legalább azt a biztonságot hagyjuk már meg a gyerekeinknek a 21. században, a bizonytalanságok világában, hogy ők kislánynak meg kisfiúnak születnek” – fejtette ki a tárcavezető.

Csakhogy Balog Zoltán figyelemét elkerülhett, hogy a genderelmélet egészen másról szól. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói a többi közt például azt tanulják, miért oszlik meg egyenlőtlenül a háztartási munka a családban, hogyan befolyásolják ezek a feladatok a nők és férfiak lehetőségeit, vagy éppen azt, hogyan korlátozza a diszkrimináció a nőket az önálló jövedelemhez való hozzáférésben.

Szimbólummá vált

Gregor Anikó szociológus szerint viszont nem az a fura, hogy kivették a „genderelmélet” fogalmat a kerettantervből, hanem az, hogy egyáltalán így és benne volt. Az ELTE idén indult társadalmi nemek tanulmánya mesterszak oktatója szerint az viszont ennél is érdekesebb, hogy a „genderelmélet és annak kritikája” a kultúra és globalizáció tétel egyik alpontja volt.

„Magyarországon mára maga a „gender” szó egy szimbólummá vált, amely alkalmas a politikai-társadalmi mobilizációra.

Kiválóan alkalmazható például ellenségkép keresésére.

Ha elhangzik a szó, hogy „gender”, amely a közbeszédben többek között a nemek közti egyenlőtlenségek, női jogok, melegek, feministák akár egészen eltérő ügyeinek megjelölésére is szolgál, sokan máris a CEU-ra, a migránsokra vagy éppen Soros Györgyre asszociálnak. Az egész egy ideológiai-társadalmi köntösbe van bújtatva” – mondta a a Zoom.hu-nak a szakember.

Ezért az, hogy a „genderelméletet” mint tételt a globalizáción belül szerepeltették, szintén arra mutat rá, hogy a magyar társadalomban ezt egy importált fogalomnak és problémakörnek tartják, és ha előkerül, rögtön félteni kezdik az országot a külföldi behatástól.

Ráadásul a félelem nem is teljesen alaptalan, csakhogy ennek egyik oka pont a jelenlegi rendszer, amely az ellenségképet kreálta.

„Azok a magyar civil szervezetek, melyek genderrel foglalkoznak, a magyar államtól már nem kapnak pénzt. Így viszont külföldi szervezeteknél kell pályázniuk, ami újabb problémákat szülhet. Hiszen egy központi uniós projekt kiírásai például nem feltétlenül illeszkednek a magyar problémákhoz, amikre a megoldásokat keresik. A hazai szervezetek így kiszolgáltatottá válhatnak a finanszírozónak” – mondta.

Tankönyv sem volt

Gregor Anikó emlékeztetett arra is, hogy a társadalomismeret érettségei vizsgával a definíción kívül más problémák is voltak. A legnagyobb például az, hogy a tantárgyhoz egész egyszerűen nem létezik hivatalos tankönyv, amiből egységesen fel lehetne rá készülni. Így sem a diákoknak, sem a tanároknak nem teljesen világos, hogy egészen pontosan mit követelnek majd az írásbelin és a szóbelin.

„Az pedig, hogy a „genderelmélet” definícióját mégis kivették belőle, annyiban szerencsés, hogy ez a nem tudományos megközelítés így nem kap legitimitást, de ez nem jelenti, hogy a „gender” fogalmáról megváltozott volna a politikusok véleménye.” – mondta.