Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Minden, amit tudni szeretnénk a menekültkvótáról

Minden, amit tudni szeretnénk a menekültkvótáról

Mi az a menekültkvóta?

Az a lefektetett eljárás, amellyel összesen 160 ezer menekült „szétosztását” akarják elérni az uniós tagállamok között. A cél az volt, hogy enyhítsék a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomást, sőt, először még Magyarországra érkezett menekültek átvételéről is szó volt.

Ha Magyarországtól akartak átirányítani menekülteket, akkor nekünk miért kellene befogadnunk bárkit is?

Mivel uniós „küszöbország” vagyunk a menekültáradatban, 2014-15-ben megnőtt a menedékkérők száma Magyarországon. Azonban gyorsan az is kiderült, hogy többek között a menekültek befogadásának körülményei miatt senki sem szeretne itt maradni. Ezért lettünk kibocsátóból befogadó ország.

Miért erőlteti Brüsszel a menekültek szétosztását?

Nem Brüsszel erőlteti a menekültkvótát, hanem az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződés egy pontja rögzítette, hogy ha bármely tagállamot a menekültek áradata éri el, akkor a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács (ET) rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Ettől még miért kellene nekünk bárkit befogadni?

Azért, mert az ET 2015-ben két döntéssel 40 ezer, illetve 120 ezer szétosztásáról döntött. Magyarország ezt a döntést támadta meg az Európai Bíróságon Szlovákiával együtt és végül elutasította a testület a keresetét.

Magyarország beleegyezett ebbe?

Magyarország nemmel szavazott a 2015-ös döntésekkor, azonban ezeket a döntéseket minősített többséggel hozta meg az ET, vagyis a tagállamok lakosságának 65 százalékát képviselő szavazatra volt szükség. Az ideiglenes intézkedés ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott. Vagyis ránk is vonatkozik a döntés.

Az Orbán-kormány következesen elutasítja a kvótákat.

Nem. A Tanács ugyanis 2016 februárjában is ülésezett, és az itt született döntések sorában olvasható az is, hogy a „tavaly decemberi szétosztási döntéseket minden elemükben végre kell hajtani.” Ezt jóváhagyta Orbán Viktor is. Az ET üléseit lezáró, következtetéseknek hívott dokumentum nem jogszabály, de kötelező érvényű a tagállamokra. Valójában a kvótaper után is azt mondta Orbán Viktor, hogy elfogadjuk az Európai Bíróság döntését, de a kormány nem változtat a politikáján.

A magyarok népszavazáson mondtak nemet a menekültek befogadására, ez nem elegendő?

A tavaly őszi népszavazás a 2010 után elfogadott jogszabályok alapján zajlott, és nem volt érvényes. Továbbá a kormány képviselői is elismerték, hogy érvényesség esetén sem járt volna semmilyen jogi következménnyel az eredmény.

Ha Magyarország enged, további tízezrek, százezreket is ránk erőltethetne az EU?

Erről soha nem is volt szó. A két évvel ezelőtti döntés kizárólag a 40+120 ezer, Görögországban és Olaszországban rekedt menekültre vonatkozott és ideiglenes eljárást rögzített.

Miért éppen 1294 menekültet kellene befogadnunk?

Az ET döntése az országok lakosságszáma, a GDP-je, a 2010 és 2014 közötti menedékkérelmek száma, valamint a munkanélküliségi ráta alapján számította ki az egyes tagállamokra jutó kvótákat.

Ennél kevesebb menekültet nem is fogadhatnánk be?

A kvótákon túl a tagállamok valójában vállalásokat tettek, hogy hány embert tudnak befogadni. A legújabb, szeptember eleji adatok szerint például eddig Németország 12500 ember befogadását erősítette meg, a rá eső 19700-as kvótával szemben. Kizárólag kisebb tagállamok (például a baltiak, illetve Luxemburg) vállalták a rájuk esőnél nagyobb számú ember átvételét.

De miért Brüsszelben dől el, hogy ki éljen Magyarországon?

Nem Brüsszelben dől el, és nem feltétlenül kell Magyarországon élniük az ide áthelyezett embereknek. A kvótarendszer arról szól, hogy a menekültek kérelmét abban az országban bírálják el, ahová átirányították őket. Abban az ország kell eldönteni, hogy az illető jogosult-e védelemre. Aki ezek után nem jogosult a menekült-, a menedékes-, az oltalmazotti- vagy a befogadotti státuszra azt vissza is lehet toloncolni a hazájába.

Ezek szerint kaphatunk 1294 terroristát is, akiről mi dönthetünk?

Egyáltalán nem, hiszen a szűrést az átvevő országok végzik és ők dönthetnek arról, hogy ki érkezzen hozzájuk.

Ha itt lennének a menekültek, akkor nekünk kellene eltartanunk őket?

A menekültkvóta rendszeréhez uniós forrást is rendeltek: az EU minden egyes kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást, nagyjából 2 millió forintot.

Minden nációból érkezhetnének hozzánk menekültek?

Nem. Eritreából, Irakból és Szíriából, kifejezetten veszélyeztetett területekről menekülők kerülnek bele a szétosztásba.

Mi a garancia arra, hogy a menekültek egyáltalán az országban maradnak?

Erre nincs garancia, az ET döntése próbált erre szabályokat alkotni, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ha a menekültek olyan országba kerülnek, amelyet nem választottak volna, akkor egyszerűen tovább állnak. Nemrég írtunk Észtországról, ahol a kvótarendszerben érkezett 160 menekültből 70-en már nem tartózkodnak a balti államban.

Halad egyáltalán a menekültek szétosztása?

Nehezen indult be a mechanizmus, de idén felgyorsult a folyamat. Azonban a szeptember eleji adatok szerint mindössze 44 ezer menekült átvételét erősítették meg a tagállamok, és összesen 27 ezer menekült átvétele történt meg Olaszországból és Görögországból.

Valóban sok ország tért ki az átvétel elől?

Nem. Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem tett vállalást, a kvótát ellenző Lengyelország legalább 100 menekült átvételét vállalta (igaz, ez jóval kevesebb a 40 milliós országra eső 6000-től és szeptember elejéig egyet sem vett át.) Nem vesz részt a menekültek elosztásában Dánia és az Egyesült Királyság sem, azonban nekik erre lehetőséget ad a Lisszaboni Szerződés.

Akkor sikeresnek tekinthető a folyamat?

Az elosztásban résztvevő Észtország menekültügyi tanácsának igazgatója, Eero Janson mondta a Zoom.hu-nak azt, hogy a kvótarendszer válságkezelő mechanizmusként megbukott, de ha a felelősség elosztását nézzük, akkor azért vannak sikerei. Azt sokan elismerik, hogy a mechanizmus nem volt képes kezelni a krízist.

Az egész vitának van még egyáltalán értelme, hiszen a határidők lejárnak szeptember 26-án?

Szeptember vége valóban egy határidőt jelent: az eddig az időpontig az EU-ba érkezett menekülteket veszik figyelembe a szétosztáskor.

Akkor Soros György nevet a végén?

Bár a kormányzati narratíva Soros-tervet emleget a menekültek elosztásával kapcsolatban, a filantróp milliárdos valójában ellenzi a kötelező elosztás elvét és a menekültek önkéntes befogadását tartja járható útnak.