Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kémek, vagy nem kémek?

Kémek, vagy nem kémek?

Hétfőn kezdi tárgyalni, és szeptember 25-én várhatóan határozatot is hoz a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok vezette tanácsa az úgynevezett kém-perben, amelyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetőjére és szakminiszterére büntetés kiszabását indítványozza. A Magyar Idők értesülése szerint Galambos Lajosra, a volt NBH (az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje) főigazgatójára letöltendő, míg Szilvásy György egykori titokminiszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte a vádhatóság.

Laborc Sándor, az NBH volt vezetője MTI Fotó: Beliczay László

Májusban a Magyar Idők kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a titokgazda akár még a tárgyalás előtt felülvizsgálhatja az ügy titkos minősítését, ám a lap augusztusban már azt valószínűsítette, hogy az egyik titokgazdát, a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter csak a jogerős ítélet kihirdetése után hagyja jóvá a titkosítás feloldását, és csak ekkor kerülhet nyilvánosságra, mi is történt.

Egyébként a titokgazda csak olyan információk minősítésén változtathat, amelyek nem veszélyeztetik a szolgálat működését, illetve nem számítanak személyes adatnak. Ugyanez a helyzet a másik titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal vonatkozásában is. Nem beszélve arról, hogy az ügyben eljáró tanácselnök, Ruzsás Róbert hadbíró is dönthetett úgy, hogy a titkosítás alól feloldott vádirat nyilvánosságra hozatala sérti a büntetőeljárás érdekeit.

Ovi és Bajusz

A kémügy 2011 nyarán robbant ki. A Heti Válasz akkor azt írta, hogy Laborc Sándor, volt NBH-főnök leadott hivatali laptopján találtak két, „Ovi” és „Bajusz” nevű mappát, amelyek Orbán Viktor és Kövér László megfigyeléséről tanúskodtak. A hetilap szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal még ellenzéki politikusi időszakában feltérképezte Orbán kapcsolati hálóját.

Egy másik szálon pedig azért gyanúsíthatták meg a nemzetbiztonság egykori vezetőit, mert 2007-ben egy feltehetően orosz befolyás alatt álló céget bíztak meg az NBH dolgozóinak átvilágításával. A Zömök Kft. nevű céget P. László vezette. Ő a Szovjetunióban járt egyetemre, a felesége is odavalósi, és a cég társtulajdonosa egy orosz anyanyelvű nő. Ugyanez a P. László alapította az adócsalással és pénzmosással gyanúsított Eclipse Zrt.-t is. Abban az ügyben Balajti László, az elhárítás akkori irányítója tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Orosz hírszerzők jutottak be az NBH épületébe. Illusztráció. Fotó: Dima Korotayev/Epsilon/Getty Images

A történet egy részét az Indexnek nyilatkozva idén márciusban megerősítette Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója is. Eszerint 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe.

Katrein Ferenc akkor elmondta:

„Maga a gyanú, hogy a magyar kémelhárítás 2004 és 2007 közötti vezetőjét megkörnyékezhették az oroszok, illetve több személy dolgozott abba az irányba, az azért elég kemény.”

Ezzel együtt a kémperben eddig keletkezett vádiratok eléggé ingatag lábakon álltak, hiszen amíg 2013-ban a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletében Galambos és Szilvásy egyaránt két év tíz hónap, Laborc egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott és P. ­Lászlót felmentették, addig a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa tavaly szeptember elején valamennyi vádlottat felmentette.

Vidékről hoztak bírókat

A második másodfokú eljárásban az ügyet három hivatásos katonai bíró tárgyalja majd a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsán. Úgy tudni, hogy vidéki táblabíróságról rendeltek fel katonai bírót a tárgyalásra, mert az ügy korábbi szakaszában a másodfokon eljáró fővárosi katonai bírák többsége már hozott valamilyen döntést, így az év elejétől hatályban lévő törvény szerint már nem vehetnek részt az ügy másodfokú tárgyalásában.

Kémkedés a Btk.-ban

261. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki – mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki – az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.