Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Aligha mentheti meg Portikot a Fekete Sereg vezére

Aligha mentheti meg Portikot a Fekete Sereg vezére

A négy halálos áldozatot és mintegy húsz sérültet követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantás és Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása után 18 évvel a Fővárosi Ítélőtábla az egykor a szlovák titkosszolgálattal is együttműködő szlovák bérgyilkost, Josef Rohácot ítélte el mindkét ügyben.

Jozef Rohac vezetőszáron. MTI Fotó: Kovács Tamás

Rohac az ítélet szerint mindkét bűntényt megbízásból követte el, a megbízót azonban csak az Aranykéz utcai robbantás ügyében sikerült megtalálni. A jogerős ítélet szerint Portik Tamás, a fővárosi éjszakai élet egyik, a ’90-es évek közepe óta meghatározó alakja volt az. Azonban a bíróság szerint Portik csak az őt a rendőrségen eláruló Boros Tamás néven ismert Boros József Károly megölésére adott megbízást.

Szikinger István, Portik Tamás védője a Pesti Srácok internetes portál cikke szerint most perújítási indítványt nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre. Szeptember elsején kelt levelében Szikinger arra hivatkozással kezdeményezte Portik ügyének újratárgyalását, hogy

olyan új bizonyítékok kerültek a birtokába a jogerős ítélet kihirdetése óta, amelyek ismeretében a bíróság akár fel is mentheti a védencét.

Szikinger úgy tudja: Jozef Rohac a szegedi Csillagbörtönben elmondta Magyar Róbertnek, hogy az Aranykéz utcai robbantásos emberölés felbujtója nem Portik Tamás volt. Rohac ezen túlmenően más információkat is megosztott Magyarral az ügyről, többek között megnevezte a „valódi megbízót” is. (Szikinger indítványában nem szerepel a Magyar által állítólag megnevezett megbízó neve.)

Portik Tamás a bíróságon. MTI Fotó: Kovács Tamás

Nem érdeke hazudni

Portik védője szerint mivel Magyar Róbert tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését tölti, az igazság feltárásán túlmenően semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy ilyen nyilatkozatot tegyen.

Ebből persze még nem következik Magyar hiteles mentő tanúja lehet Portiknak. Úgy tudjuk, az ügyészség is komoly fenntartásokkal kezeli a beadványt, már csak azért is, mert a per soron Rohác végig tagadta, hogy ő követte volna el az Aranykéz utcai robbantást. Márpedig ha nem ő a tettes, felbujtója sem lehet.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem várja meg az efféle indítványok elbírálására rendelkezésére álló harminc napot, hanem már a jövő héten továbbítja az bíróságra. Ám igen nagy valószínűséggel

annak elutasítását fogják javasolni, vagyis azt, hogy ne legyen az ügyben perújítás.

Bármilyen nevet is mondana Magyar a bíróság előtt, szembesíteni kellene őt Jozef Rohaccsal, tisztázandó, hogy valóban ő mondta-e az adott nevet és, hogy azt a nevet mondta-e. Rohac azonban erre aligha fog igennel válaszolni, hiszen azzal beismerné, amit eddig tagadott, hogy ő volt az Aranykéz utcai robbantó.

Kínos helyzetbe kerülnének azonban a hatóságok, ha Magyar az akkori szlovák titkosszolgálatokat (SIS) nevezné meg felbujtóként. Rohác nyilván ezt sem ismerné be.

Azonban más forrásokból is vannak adatok arra, hogy Rohac a ’80-as – ’90-es években szorosan együttműködött az Iván Lexa vezette szlovák titkosszolgálattal. Arra is, hogy a SIS, az akkori hírek szerint az orosz titkosszolgálat megbízásából a ’90-es évek végén több titkos akciót hajtott végre Magyarországon és Csehországban a két ország NATO és uniós csatlakozásának lassítása érdekében.

Az Aranykéz utcai robbantás napján a biztonsági kamerák rögzítették, amit kevéssel az után, hogy a pokolgép működésbe lépett, hat szlovák diplomata útlevéllel utazó férfi sietve elhagyja a Budapesten, a nagykörúton lévő Béke Szállót. Az egyik férfi a felvételek szerint Jozef Rohac volt.

Robbantás után az Aranykéz utcában. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Leállították a nyomozókat

Három nappal később a BRFK felderítői több forrásból is olyan információkat kaptak, hogy az ügyben szlovák bűnözők és a szlovák titkosszolgálat is érintett lehet. Átkutatták a Béka Szállóban a „szlovák diplomaták” által lakott szobákat, s az egyikben ugyanolyan az Aranykéz utcában felrobbantott bombáéval azonos robbanómaradványokat találtak.

Azok a nyomozók, akik akkoriban a szlovák szálat vizsgálták, és akik életveszélyes fenyegetést is kaptak eközben, nem szívesen nyilatkoznak a történtekről. Azt mondják, leállították őket. De, hogy miért arról nem egyikük sem kívánt nyilatkozni. Többen úgy tudják, hogy

időközben az akkor írt jelentéseik, feljegyzéseik is eltűntek az iktatókönyvvel együtt, amely a létezésüket bizonyíthatta volna.

Így viszont akármi is volt a SIS szerepe az Aranykéz utcai robbantásban, az már soha jó eséllyel soha nem derülhet ki.