Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A pénzbüntetésnél sokkal több múlik a kvótaper ítéletén

A pénzbüntetésnél sokkal több múlik a kvótaper ítéletén

Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, a magyar kormány fogadkozik, hogy folytatja a harcot, de mit jelent valójában az országra nézve, hogy a luxemburgi testület elutasította a magyar és a szlovák keresetet kvótaügyben? Szakértők szerint nem csak azt, hogy – elviekben – teljesítenünk kell a ránk kiszabott kvótát, a szerdai ítéleten hosszú távú szakpolitikai és uniós döntések is múlhatnak.

Az nyilvánvaló, hogy a bíróság ítélete után a magyar kormány nem hivatkozhat arra, hogy jogilag nem volt érvényes az áthelyezésről szóló, két évvel ezelőtti döntés. A magyar és a szlovák kereset jogalapját ugyanis indoklásában pontról pontra cáfolta a luxemburgi testület. Igaz, Trócsányi László igazságügyi miniszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a „bíróság érvelése nem meggyőző”.

Nem befogadni, megvizsgálni

Csakhogy az Európai Unió Bíróságának ítélete kötelező hatályú, amely ellen a magyar kormány már nem tehet semmit – mondta el a Zoom.hu-nak Jeney Petra nemzetközi jogász.

Az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója szerint a magyar kabinet még arra sem hivatkozhat, hogy a 2015. szeptemberi tanácsi határozat csak két évre érvényes. Az ugyanis jogilag azt mondja ki, hogy a meghatározott időszakban érkezett menedékkérők közül kell 160 ezret áthelyezni, nem pedig a végrehajtásnak ad határidőt. Az áthelyezések tehát ugyanúgy folytatódhatnak.

Jeney Petra arra is rámutatott:

az áthelyezési kvóta nem azt jelenti, hogy pontosan 1294 menedékkérőt kell befogadnunk az országba,

hanem azt, hogy az ő menedékkérelmüket a görögök és olaszok helyett a magyar hatóságoknak kell megvizsgálnia. Csak akkor kell nekik nemzetközi védelmet adnunk, ha a kérelmük jogosnak bizonyul. Az ugyanakkor tény, hogy a görög és olasz partokhoz érkezők határozott többsége valóban háborús övezetből érkezett, így valószínűleg jogosult a védelemre.

Az is biztos, hogy az Európai Bizottság sok mindent tett függővé a luxemburgi bíróság ítéletétől. Az elutasítás ismeretében hamarosan a testület elé kerül a Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellen indított kötelezettségszegési eljárás, amelyben így biztosan elmarasztalják majd a három országot, mert nem teljesítette a kvótahatározatot.

Összesne 1294 menekült kérelmét kellene megvizsgálnia a magyar hatóságoknak. Fotó: Chris McGrath/Getty Images

Szakpolitikai szempontból Jeney Petra szerint az a legfontosabb, hogy az Európai Bizottság az ítélettel megerősítést kapott: az áthelyezés jó irány arra, hogy valahogy kezeljék az unióba érkező menekültáradatot. A Bizottság az ún. Dublin III. rendelet nyilvánvaló összeomlása óta dolgozik annak módosításán. (A dublini rendelet mondta ki, hogy a menedékkérelmeket abban a schengeni országban kell megvizsgálni, ahova először beléptek a kérelmezők. Ez omlott össze teljesen a 2015-ös migrációs válság idején.) A Dublin IV. így most már valószínűleg az áthelyezésekre helyezi majd a hangsúlyt – tette hozzá.

Lassan, és nem is biztosan

Az áthelyezések sikerét egyébként nemcsak Magyarország, hanem több már európai tagállam is vitatja, még azok is, akik már vettek át menedékkérőket a mechanizmuson belül. A 160 ezres létszámnak eddig csak a töredéke, 27 ezer ember talált új hazát, bár az utóbbi néhány hónapban a tavalyinál lényegesen gyorsabban halad a folyamat.

Gondot okoz az, hogy a már áthelyezett menedékérők közül sokan nem akarnak abban az országban maradni, ahova kerültek, sokkal inkább mennének Németországba, vagy Svédországba. Két hónapja Eero Janson, az Észt Menekültügyi Tanács igazgatója nyilatkozott úgy a Zoom.hu-nak, hogy a kvótarendszer válságkezelő mechanizmusként megbukott, de ha a felelősség elosztását nézzük, akkor azért vannak sikerei.

Észtországba egyébként 2016 márciusa óta 161 menedékkérő érkezett, ebből 71-en már nincsenek az országban.

Politikai csatározás

A magyar kormány mindenesetre a jelek szerint egyelőre nem a döntés szakmai, hanem politikai oldalát hangsúlyozta ki. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ítélet kihirdetése után néhány órával már elfogadhatatlannak és felelőtlennek nevezte a bírósági döntést.

„Az igazi harc csak most kezdődik” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Miközben Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter úgy fogalmazott, tudomásul veszik és tiszteletben tartják az ítéletet, az már most nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány a kampányidőszakban máshogy fog hozzáállni a kérdéshez, és igyekszik belőle politikai tőkét kovácsolni.

Szijjártó Péter és Trócsányi László azt állították: folytatják a harcot. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Erre utalt az a levél is, amit Orbán Viktor küldött az Európai Bizottság elnökének, azt kérve, hogy Brüsszel finanszírozza a magyar határkerítés költségeinek felét. Válaszában Jean-Claude Juncker nem zárta ki a határvédelem további uniós finanszírozását, azt viszont leszögezte, hogy a pénzt semmiképpen nem kerítésépítésre szánja Brüsszel. Ez semmiképpen nem váratlan döntés, hiszen az EU korábbi esetekben, más országoknak is hangsúlyozta, hogy kerítéseket nem fizet.

Azt, hogy a kormányt nem érte váratlanul a bírósági döntés, maga Rogán Antal is elismerte egy interjúban. Kérdés viszont, hogy meddig hajlandóak elmenni az ellene folytatott harcban.

Ha hazánkat a kötelezettségszegési eljárásban is elmarasztalják, súlyos pénzbüntetés is lehet a vége.

Ha pedig Orbán Viktor továbbra is ellenáll, akkor a vita az uniós politika szintjére léphet, amire még nem volt precedens.

De még az is elképzelhető, hogy hosszú távon nem a magyar kormány, hanem maga az állam látja a kárát a kvótarendszer elutasításának. Amikor 2015-ben, amikor az Európai Tanács először foglalkozott a menekültáthelyezéssel, a görögök és az olaszok mellett a magyaroknak is felajánlotta, hogy részt vehetnek benne, azaz 54 000 menedékérőt tőlünk is áthelyeztek volna más uniós tagállamokba. Ezt a segítséget az Orbán-kormány akkor határozottan elutasította.

Azzal, hogy Magyarország végül perre ment az uniós tanács döntése ellen, az EU alapelvét, a szolidaritást utasította el. Ennek a hiánya oda fog vezetni, hogy a következő ötéves pénzügyi keret tárgyalásakor az ország nem lesz jó pozícióban. Ráadásul az unióban most alakul egy új francia-német paktum, amelyhez Párizs és Berlin szövetségeseket keres, de már Emmanuel Macron újonnan megválasztott francia elnök távolmaradása is jelezte: nem feltétlenül szeretnék, hogy ennek Budapest is a részese legyen.