Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Biodíszletnek használta a kormány az állatvédő civileket?

Biodíszletnek használta a kormány az állatvédő civileket?

Bár a kabinet álláspontja szerint a legnagyobb rendben halad az állatvédelmi törvény módosításának előkészítése – köztük a civil szervezetekkel való egyeztetés -, a Zoom.hu információi szerint ez koránt sincs így. A törvény véleményezésére létrehozott egyik munkacsoport vezetője például már egy hónapja lemondott, mivel elege lett a politikusok ígérgetéseiből.

Tíz hónapja várnak a kormány válaszára

Ahogy azt a Zoom.hu korábban kiszúrta, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter augusztus 18-án kelt levelében többek között arról írt, hogy ősszel kerülhet az Országgyűlés elé az állatvédelmi törvény tervezett módosítása, miután jelenleg is zajlanak az egyeztetések a civil szervezetekkel. Nehéz azonban értelmezni ezeket a szavakat azok után, hogy (a tavaly februári állatvédelmi tüntetés eredményeképpen) az Igazságügyi Minisztérium felkérése alapján létrehozott civil állatvédőkből alakított munkacsoportok anyagainak elkészítése és leadása után – állításuk szerint – 10 hónappal sincs érdemi reakció az illetékes tárcák részéről.

A munkacsoportok jelenleg arra várnak, hogy választ kapjanak a felvetéseikre – ezt viszont már Dr. Kajó Cecília nélkül teszik, miután a jogszabály-módosításokat kidolgozó munkacsoport vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy augusztus 2-án lemondott. A jogász indoklása szerint a sikertelen egyeztetések és a súlyos hozzá nem értés miatt állt fel a munkacsoport éléről.

Dr. Kajó Cecília (színpadon balra) az állatkínzás elleni civil tüntetésen 2016. február 20-án. MTI/Szigetváry Zsolt

A szakember arról is beszámolt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által tavasszal beterjesztett és visszavont állatvédelmi törvénymódosító javaslat után az FM és az Igazságügyi Minisztérium (IM) kétszer is egyeztetésre hívta a civileket, azzal a céllal, hogy javaslataikat megvizsgálja és elemezze, és az állatvédelmi reform részeként az elfogadható részeket beemelje a jogalkotási programba. Ennek ellenére az ősszel beterjesztendő javaslat semmit sem tartalmaz azokból a szakmai anyagokból, melyeket a civilek bő egy év munkájával tettek le a tárcák asztalára – állítja a jogász.

Módosították is, meg nem is

A szervezetek számos ponton módosították volna az állatvédelmi törvényt, ám mindössze annyit sikerült elérniük, hogy a Semjén Zsolt által 2017 májusában benyújtott és később visszavont törvényjavaslatból kivegyék azt a négy pontot, ami szakmailag és jogilag is vállalhatatlan volt, így a törvény mindössze az uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek megfelelően az állatkísérletek szakterületét szabályozza. Bár ez még jelenthetné azt, hogy a szervezetek véleményét figyelembe vették, csak nem illesztették bele a törvénybe, azonban számos jel utal arra, hogy valóban nem foglalkoztak vele.

Tízezrek tüntettek 2016 tavaszán a budapesti Kossuth téren MTI/Szigetváry Zsolt

A munkacsoport volt vezetője szerint érthetetlen, hogy az IM felkérésére kidolgozott javaslataikról 10 hónap alatt sem készített írásos elemzést a tárca, sőt úgy tűnik, hogy az egyeztetéseken részt vevő államtitkárok ígéretei ellenére a jogszabály-módosítási javaslatok az ilyenkor szokásos egyeztetési folyamatok első lépcsőire sem jutottak el. Szerinte az is kétséges, hogy egyáltalán olvasta-e valaki az illetékesek közül a javaslataikat.

Érdektelenség, tudatlanság, tájékozatlanság

A politikusok részéről tapasztalható érdektelenség és sokszor szakmai tudatlanság mellett az egyeztetéseken részt vevő szakigazgatási szerv döbbenetes tájékozatlansága volt a végső csepp a pohárban, ez vezetett a lemondásához. Szerinte az állam képviselői jogi tényeket akartak félre- és megmagyarázni.

„Sokszor éreztem úgy, hogy egyebek mellett az állatvédelmi hozzájárulás és az ebrendészeti hozzájárulás közötti különbséggel sincsenek tisztában, ráadásul a menhelyeket és a gyepmesteri telepeket is egy kalap alá vették, holott az első önkéntes civil szerveződés, a másik meg pedig egy kötelező állami feladatot lát el” mondta Dr. Kajó Cecília, aki hozzátette, megdöbbentő volt ilyen szakmai tudással, pontosabban annak hiányával szembesülni.