Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Mintha előre látták volna a bírák Handó Tünde bugyirendeletét

Mintha előre látták volna a bírák Handó Tünde bugyirendeletét

Nemcsak a törvényeknek, hanem a Handó Tünde által megfogalmazott értékeknek és elveknek is meg kell felelniük a bíráknak. Többük szerint azonban az Országos Bírósági Hivatal elnökének „magatartási elvárásait” tartalmazó „integritási szabályzat” alaptörvény ellenes.

Handó 2016-ban kiadott utasítása

olyannyira kiverte a biztosítékot a bírák körében,

hogy egyikük egyenesen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, míg két másik az Alkotmánybírósághoz fordult.

Első lépésként mindkét fórumon azt vizsgálják, hogy a benyújtott kérelem egyáltalán „befogadható-e”. Strasbourgban például csak akkor fogadnak be egy kérelmet, ha az abban kifogásolt intézkedés feltehetően sérti az Emberi Jogi Egyezménybe foglalt valamelyik alapjogot. A magyar Alkotmánybíróság az Alaptörvény, vagy más jogszabály vélelmezhető sérelme mellett azt is mérlegeli, hogy a panaszos személyesen is érintett-e az ügyben.

Mindkét beadvány „túljutott” az első körön: Strasbourg és az Alkotmánybíróság is érdemben foglalkozik velük.

Szeptember 4-én immár harmadszor tárgyalja az Alkotmánybíróság Handó Tünde „integritási szabályzatát”. Az integritás szó jelentését (ami az értelmező szótárban is megtalálható) a biztonság kedvéért egy kormányhatározat is elmagyarázza az érdeklődőknek. Eszerint: „az integritás szó a latin in-tangere fogalomból ered, melynek jelentése érinthetetlen, feddhetetlen, valamint egységes”.

Mi lehet akkor a baj azzal, ha Handó Tünde arról ad ki utasítást, hogy a bíró érinthetetlen és feddhetetlen legyen? Végül is az utasítás célja egyértelmű:

Ne legyenek korruptak a bírák.

Természetesen ezzel a céllal az alkotmányjogi panasz benyújtói is egyetértenek. Az ellen viszont tiltakoznak, hogy egy elnöki utasítás szabályozzon olyan magatartásokat, amelyeket csak az Alaptörvény, vagy sarkalatos (kétharmados) törvény írhatna elő.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Fotó: Bruzák Noémi

Beadványukban kifogásolják, hogy az integritási utasítás szerint a bírónak olyan „magatartást” kell tanúsítania, amely nem csupán a jogszabályoknak, de az OBH-elnök által megfogalmazott „értékeknek és elveknek is megfelel”. Véleményük szerint nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és nem lehet független egy olyan hatalmi ág (a bírói hatalom), amely azt írja elő a tagjainak, hogy egy adott személy – az Országos Bírósági Hivatal mindenkori elnöke – értékrendjének és elveinek kell megfelelniük.

Alkotmánysértőnek tartják azt is, hogy Handó utasítása, úgymond képlékeny fogalmakat használ, amikor úgy fogalmaz: azok az „egyéb tevékenységek” is sértik az integritást, amelyek veszélyeztetik a bíró függetlenségét, vagy pártatlanságát. Érvelésük szerint a bírákról szóló törvény tételesen felsorolja, hogy milyen kereső tevékenységet folytathat egy bíró (taníthat, könyvet írhat, lektorálhat és szerkeszthet, lehet versenybíró, vagy játékvezető, alkotóművész, vagy hivatásos nevelőszülő). De akkor mit takar az „egyéb tevékenység” fogalma?

Handó utasítása szerint integritásfelelősök ellenőrzik, hogy nem kerül-e veszélybe a bírák pártatlansága és érinthetetlensége. Azt is meghatározza, hogy kik lehetnek ezek az integritásfelelősök. A panaszosok szerint alkotmányellenes, hogy „a köztársasági elnök által kinevezett, független, mentelmi joggal rendelkező bírák felett felügyeletet gyakorolhat egy jogi végzettséggel nem rendelkező, mindössze egy integritás-tanácsadói képzettségű személy”. Ahogy írják, ezek szerint

akár csak „egy Dress Code megszegése” is oda vezethet, hogy a bíró elveszítheti hivatalát.

A beadvány készítői mintha előre látták volna, hogy az elnöki integritási szempontok idővel bővülni fognak. Hiszen panaszuk benyújtása óta elkészült és meg is jelent az a nyolcmillió forintos arculati kézikönyv, amely egyebek között a bírák alsónemű-viselésével kapcsolatban is fogalmaz meg javaslatokat (lásd Bugyiszabályzat című írásunkat).

A bírák legfőbb érdekvédelmi szervezete, a Magyar Bírói Egyesület úgy nyilatkozott az utasítás tervezetéről, hogy „a szabályzat megalkotása indokolatlan, tartalmát tekintve pedig elfogadhatatlan.” Ennek ellenére az Országos Bírósági Hivatal elnöke, újabb egyeztetés nélkül hatályba léptette az utasítást.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A panaszosok azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy az utasítást semmisítse meg, de legalábbis törölje belőle az általuk konkrétan kifogásolt rendelkezéseket.

Handó Tünde a beadványra tett észrevételeit 36 oldalban írta meg. Történeti visszapillantásában hosszan részletezve, hogy Magyarország mikor, milyen határozattal és törvénnyel fogadta el az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét, melyik kormányhatározat fogadta el a Nemzeti Korrupcióellenes Programot, bár ez utóbbiról ő maga is azt írja, hogy nem tekinthető jogszabálynak. Kifejti, hogy mely jogszabályok teremtik meg az ő utasítási jogának törvényes alapjait. Részletezi, hogy milyen előkészületek előzték meg az integritási szabályzat megszületését (munkacsoportot hozott létre, kérdőíveket küldött szét a bírák közt, konferenciát szervezett, stb.) A bírói egyesület véleményéről viszont nem tesz említést.

Ellenben leírja, hogy

„az integritási szabályzat célja, tárgya és tartalma közvetlenül az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásából vezethető le”.

Handó Tünde szerint a beadvány szerzői félreértették az utasítás egyes rendelkezéseit. Nem arról van szó, hogy személy szerint az OBH elnöke értékeit és elveit kellene a bíráknak követniük. A kifogásolt rendelkezést úgy kell érteni, hogy az utasításban megfogalmazott értékek és elvek követendőek. Hivatkozik arra is, hogy a Kúria elnökének utasítása ugyanígy fogalmaz.

Az OBH-elnöke nem ért egyet azzal sem, hogy gumiszabály lenne a bíró „egyéb tevékenységének” fogalma. Egy ingyenes, önkéntes társadalmi munka – ezeket a törvény nem tiltja – is veszélyeztetheti a bíró integritását, ám ezek tételes felsorolása lehetetlen. Utal arra is, hogy a panaszosok az utasítás bizonyos részeit illetően nem is hivatkozhatnak személyes érintettségükre. Az utasítás egyes rendelkezései kizárólag bírósági vezetőkre vonatkoznak, márpedig a panaszosok nem azok.
Alaptalannak tartja az integritási felelős személyével kapcsolatos kifogásokat is, hiszen a 30 kijelölt felelős közül 28 jogi végzettséggel rendelkezik.

Az Alkotmánybíróság a júniusban tartott teljes ülésen nem hozott döntést. Talán a szeptember 4-i ülésük eredményesebb lesz.

Bugyiszabályzat

Nyolcmillió forintért készíttetett arculati kézikönyvet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME). A HVG birtokába jutott, 8 millió forintért vett – a bíróságokon meglehetősen nagy vihart kavart – útmutató alapján a jövőben az országban minden bíróságon egységes arculatú ügyfélközpontok válthatják ki a kezelőirodákat, ami – az OBH elnöke szerint – „a magyar bíróságok ügyfélbaráttá válásának folyamatában is egy fontos lépés”. Erre egyébként összesen 500 millió forintot biztosít a jövő évi költségvetés. A kézikönyv hosszasan sorolja még azt is, hogy a szerzők mit értenek az általános ápoltság alatt. A legmegalázóbb az a rész, amely egy hétre összeállítja a dolgozó ruhatárát, számszerűsítve a kívánt ruhadarabokat, még a fehérneműt is. Utóbbi esetben például nőknek az öt munkanapra gondosan öt bugyit javasolnak, amelyek lehetőleg fehérek, feketék, vagy testszínűek legyenek. De ugyanilyen ajánlás fogalmazódik meg a melltartókra (testszínű vagy fehér), trikóra (fehér), harisnyanadrágra (testszínű vagy fekete), bokafixre (testszínű vagy fekete), illetve pamutzoknira is (fekete).