Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Meddig emelik még a nyugdíjkorhatárt?

Meddig emelik még a nyugdíjkorhatárt?

Az első félévben 17 ezerrel csökkent a nyugdíjasok és csaknem 30 ezerrel a korhatárt elért nyugdíjasok száma – derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataiból. Ez annak az eredménye, hogy idén megint emelkedett a korhatár, januártól már csak 63,5 évesen lehet nyugdíjba vonulni. A létszámfogyatkozás megmutatkozik a nyugellátásokra fordított kiadásokban is: idén, az első hét hónapban 1822,4 milliárd forintot költött az állami Nyugdíjbiztosítási Alap, ami az éves 3151 milliárd forintos keret 57,8 százaléka – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbb kiadott jelentésében.

A nyugdíjakra fordított kiadások ugyanakkor 2,9 százalékkal emelkedtek, ami meghaladja az 1,6 százalékos év eleji nyugdíjemelés mértékét. Ennek magyarázata a nyugdíjak és nyugdíjasok cserélődése: a rendszerbe most belépők ellátása magasabb, mint a kiesők, azaz az elhunytak járadéka volt.

Tarol a Nők-40 program

A kormány 2012-ben hívta életre a NŐK-40 programot, amelynek az a lényege, hogy a nők 40 év szolgálati idővel már rájuk irányadó korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulhatnak. A NŐK-40 program alkotmányellenes, hisz a nemek között differenciál – ráadásul nem is biztosítás-matematikai megfontolásokból – ennek ellenére ezt a nyugdíjkorhatár kedvezményt nagy erőkkel egyetlen politikai erő sem fenyegeti.

Ennek ellenére az érintett hölgyek minél hamarabb alapon ki akarják használni ezt a lehetőséget – addig amíg a kedvezmény nyitva áll. 2017 júniusának végén 152,7 ezer nő vonult már nyugdíjba ezzel a kedvezménnyel, ami fél év alatt 12 ezer fős növekedés. Ezen nők átlagosan 122 ezer forintos nyugdíjat kapnak, vagyis kétezer forinttal kevesebbet a 124,3 ezer forintos átlagnyugdíjnál – ám még így is évente 223,6 milliárd forint többletkiadást generál a nyugdíjalap számára a Nők-40 program fenntartása.

Az NGM adatait megerősítik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) számai: az első félév végén 2 millió 21 ezer nyugdíjasnak utaltak átlagosan havi nettó 124,3 ezer forintot, míg fél évvel ezelőtt a 2 millió 38 ezer ellátott átlagosan 121,7 ezer forintot kapott. A nyugdíjasok táborán belül a korhatárt elértek száma fél év alatt 1 millió 895 ezerről, 1 millió 866 ezer főre csökkent. Ez az a majd 30 ezer fős változás, amit az NGM is kiemelt a beszámolójában. Az ONYF adataiból az is kiderül, hogy az idei első félévben 119,3 ezer nyugdíjkérelmet bíráltak el a pozitívan, szemben a tavalyi első féléves 202,5 ezerrel üggyel. Vagyis a korhatár emelése nyomán nagyjából 80 ezer ember dolgozik tovább fél évet.

A nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik a korábbi 62 évről 65 évre, épp most értük el az emelés közepét, hisz jelenleg 63,5 évvel lehet nyugdíjba vonulni. A következő lépcső 2019 lesz, akkor emelkedik 64 évre a korhatár, majd újabb kétszer féléves lépés után 2022-ben áll be a megcélzott 65 éves korhatár. A fokozatos korhatáremelés célja a nyugdíjrendszer stabilitásának növelése, a várakozás az, hogy 2035-ig nem lépi át a nyugdíjasok száma a 2 millió 50 ezer főt.

A korhatár 65 évre emelésével a magyar nyugdíjrendszer 2030-2035-ig finanszírozható, ám azt követően vélhetően újra az alapparaméterekhez kell nyúlni, ami jelentheti a korhatár vagy a járulékok emelését, illetve a kifizetett járadékok csökkentését.

Mindenütt emelik a korhatárt

Leggyakrabban ilyen esetben a korhatárhoz nyúlnak a nyugdíjrendszer alakítói. Az Európai Unióban a nyugdíjrendszerek nemzeti hatáskörben maradtak – bár a népesség vándorlásai miatt léteznek átfedések a nemzeti rendszerek között. Ráadásul mivel a kontinens egészét meghatározza a társadalom elöregedése, hasonló folyamatokat figyelhetünk meg. Szinte minden országban a korhatár emelésével operálnak.

A Magyarországon jelenleg érvényes, 63,5 éves korhatár inkább átlag alattinak számít, a legtöbb helyen már most 65 év az irányadó korhatár, sokszor még az emelés előtt vagy közben. A magasabb megcélzott korhatár (67 év vagy afeletti) korhatár a fejlettebb nyugat-európai országokra jellemző. A környező országok közül Horvátország és Csehország is a 67 évet célozta meg, Ausztria és Lengyelország 65 éves korhatár mellett döntött, míg a románok 63, a szlovákok 62-re emelik a nyugdíjkorhatárt.