Oroszlányi Erőmű: ha a kövek mesélni tudnának

Oroszlányi Erőmű: ha a kövek mesélni tudnának

A miniszterelnök fiatalabbik öccséhez, Orbán Áronhoz köthető szállítmányozási cég teherautói forgolódnak a Vértesi Erőmű oroszlányi telephelyén – a Direkt36 híre a múlt héten került a címlapokra. A Nehéz Kő Kft. logóját viselő járművek az erőmű területén tűntek el a szem elől, nem messze attól a töltéstől, amely mögött az egykori erőmű zagyterének a rekultivációs munkái zajlanak. Az ehhez szükségesnek tartott alapanyagokat pedig többek között Orbán Viktor édesapjának gánti bányájából szállítják – írta a lap.

Ez egyre izgalmasabb: a rekultiválást végző konzorcium tagja azt állítja a Zoomnak, hogy neki nem alvállalkozója a Nehéz Kő. A munkát megrendelő Vértesi Erőmű ugyanakkor nem tagadta, hogy a Nehéz Kő szállít, de kérdésünk elől kitérve csak annyit közölt: a vállalkozás “az egységes műszaki tájékoztatóban meghatározott anyagot szállít”. Az Orbán családhoz köthető vállalkozások közül a Nehéz Kő kőtermékek, beton, illetve virágföld kereskedésével, illetve fuvarozással foglalkozik, a Gánt-Kő Kft. dolomitőrleményt és darált tőzeget állít elő a céges honlap szerint.

Ehhez képest az ügyre rálátó olvasónk azzal kereste meg a Zoomot, hogy tudomása szerint igen nagy mennyiségű, 100 ezer tonna kő szállításáról van szó, ráadásul a piaci ár duplájáért. Majd úgy folytatta, a helyi adottságokat figyelembe véve a rekultivációhoz

nincs szükség kövekre.

A Zoom által megkérdezett hulladéklerakók rekultivációs munkáit ismerő környezetmérnököket is furcsállták a kövek használatát. Mint fogalmaztak, a zagytározókat alapesetben olyan rossz vízvezető képességű anyagokkal fedik be, amelyek „megakadályozzák, hogy a csapadékvíz a kazettákba szivárogjon”.

Ennek az elvárásnak kavicsos, nagy pórusú anyagok nem igazán felelnek meg.

Rekultivációs keverékhez sem nagyon használnak ilyen köveket, utóbbival ugyanis jellemzően a környékről származó értékes termőtalaj szállítását váltják ki. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szükség ilyen anyagokra bizonyos részfeladatokhoz, például falak vagy utak építéséhez. A precíz válaszhoz azonban látni kellene a terveket.

Azzal a kérdéssel, hogy a zagytározóhoz valójában kell-e kő, és ha igen, mennyi, természetesen megkerestük a Vértesi Erőművet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mit szállított a Nehéz Kő az Oroszlányi Erőmű területére. Összességében pedig mennyi és milyen anyagot dolgoznak be a rekultiváció során? A lényeg pedig: megfelel-e a valóságnak az a következtetés, hogy a projekthez valójában nincs is szükség a Nehéz Kő által szállított kövekre. Konkrét választ csak az utóbbi kérdésre kaptunk. A Vértesi Erőmű vezérigazgatója, Magyari József azt közölte, hogy ez a következtetés nem felel meg a valóságnak.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kérdéseinkre adott további tájékoztatásként pedig a vezérigazgató elküldette a munkák első (nettó 719 milliós) és második ütemének (az említett kétmilliárdos) a dokumentumait. Pontosabban egy irdatlan hosszúságú, a Vértesi Erőmű 2014 óta kelt valamennyi közbeszerzésének, de még a közreműködő Rátky és Társa ügyvédi iroda – többi között vizes vb-s projektjeinek – adathalmazát is. A pontos adatok miatt újabb levelet küldtünk a társaságnak, ám erre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Az adatbányászatból annyi derült ki laikus számára, hogy az első ütem az első és harmadik kazetta rekultivációt előkészítő munkáit, valamint esetükben az első 30 centiméteres fedőréteg kialakítását tartalmazza. A második ütem szól arról a feladatról, amelyet a Direkt36 is nevesített. E szerint január végéig 34,5 hektárnyi területet hoznak rendbe. Az ide kerülő fedőréteghez közel 250 ezer köbméter anyagot – például bányászati melléktermékeket, humuszos talajt és tőzeget – terveznek külső helyszínről beszállítani. E munkafolyamatban több, 50, vagy 20 centiméteres fedőréteget is kialakítanak. Forrásaink szerint utóbbiakhoz szinte bizonyosan nincs szükség kövekre. Az átküldött dokumentumhalmazt átnézve számunkra sem vált egyértelművé, hogy hova is kellenek a kövek az Orbán-bányából. Konkrétumként ezzel szemben csak a Vértesi Erőmű Magyari József egyetlen mondatos válasza áll, amely szerint kövekre szükség van.

Figyelemre méltó körülményre azonban rá lehetett bukkanni a szerződéses papírokban. A második ütem munkáira érkező ajánlatai összegzésben a befutó a Mento-Terra-Log konzorcium lett, amelynek tagjai a Mento Kft. és a Terra-Log Kft. Ezen a 2017 áprilisára dátumozott papíron olvashatóak többi között az értékelési pontok és jelzik, hogy alvállalkozók munkáit is igénybe veszik majd, sőt azokat meg is nevezik.

Ebben a felsorolásban viszont nem lelhető fel a Nehéz Kő neve.

A Mento Kft. is azt válaszolta a Zoomnak, hogy a Nehéz Kő nem alvállalkozójuk. Ugyanakkor a Mento nem áll távol a miniszterelnök vállalkozói holdudvarától. A cég egyik tulajdonosa, Hercsik István, őt a piacon Mészáros Lőrinc köreihez sorolják, pontosabban Szíjj László (a felcsúti polgármester üzlettársa) embereként tartják számon. Hercsik István a hulladékbiznisz egyik meghatározó figurája, a Mento pedig olyan izgalmas beruházásokban vett részt már, mint a miskolci hulladéklerakó 2,6 milliárd forintos, “nagykoalíciós” építkezése.