Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egyelőre csak szétszakítja a Galvani híd a dél-pestieket

Egyelőre csak szétszakítja a Galvani híd a dél-pestieket

–Mindenkit elüldöznek innen!
–Engem nem üldöznek el, én megvédem a szemétdombomat!
–És akkor mit csinálunk, jancsiszögeket szórunk ki az útra?
–Azt persze!

–Aki ezt kitalálta, azt akasztanám fel!

–Vitatkozhatunk itt, meg tiltakozhatunk, ezt már úgyis eldöntötték!

–Ha nemet mondunk erre az útra, mi, Határ útiak elveszítjük az utolsó esélyt is a normális életre!
–Ekkora majmot!

–Nem halljuk, amit mond!
–De nem is érdekel!

Beszólásokban és bekiabálásokban hozta a várható hangulatot az a lakossági fórum, amelyet hétfő este tartottak Wekerletelepen, a helyi kultúrház kellemes kertjében egy kevésbé kellemes témáról: a telep, illetve Kispest szélén, de már Ferencvárosban, az ottani Kiserdőben terveznek kétszer kétsávos utat építeni a tervezett Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózat részeként.

Az eseményt egy helyi aktivista-politikus, Ferenczi István hozta létre, és bár az idézetek azt ellenkezőjét sugallhatnák, egyáltalán nem egyfajta gőzkieresztésnek szánta az alkalmat.

Kérnek egy kávét

„Ha ide hívtam volna a tervezőket, a beruházó NIF Zrt.-t, más vezetőket, és látnák, hogy egyelőre vitatkozunk egymással, akkor röhögnének egyet és kérnének egy kávét – fogalmazott Ferenczi, aki a kispesti közgyűlés LMP-s képviselője, az önkormányzat fenntartható fejlődésért felelős tanácsnoka és egyben a zöldpárt elnökségi tagja is. – Ha viszont egységes álláspontot tudunk kialakítani, hogy nem szeretnénk ezt, akkor van esélyünk tenni ellene.”

A Galvani híd egyike azoknak a beruházásoknak, amelyekről jó eséllyel nem hallanánk, hogyha 2014-ben végén nem vágott volna bele Orbán Viktor az olimpiarendezés ügyébe. Egészen pontosan egyelőre Galvani hidakról beszélhetünk, mert ugye a Duna fő ágán és a Kis-Dunán is át is vezetne híd. A hidakon és Csepelen vezetett útszakaszra egyébként meghagynák a helyet a villamossíneknek, de villamos építését nem tervezik a beruházással egy időben. Évekig nem szerepelt ez a koncepció sehol, de azzal, hogy az 2024-es olimpia központi eleme Észak-Csepel és a kapcsolódó ferencvárosi területek fejlesztése lett volna. Aki a Momentum sok raklapnyi aláírása láttán azt hitte, hogy ezzel a tervezett beruházások is ugranak, csalódott. Nemcsak a sportlétesítményekkel foglalkozó kormányhatározatok, hanem a Galvani híd és más, az olimpia kapcsán elővett fejlesztések elindítása is érvényben maradt. Persze időközben a kormány bevásárolt a Rákóczi hídtól délre, a Kvassay-zsilipnél, szemet vetetett a ferencvárosi oldalon a Quaestor-telekre, miközben a Duna másik oldalán a Kopasz-gát és az ott induló ingatlanfejlesztés lett Garancsi Istváné. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. előbb a megvalósíthatósági tanulmányra írt ki pályázatot, majd anmezetközi tervpályázatot is elindította. Ekkor már világossá vált, hogy csakis az észak-csepeli útvonal valósulhat meg: a Fehérvári út-Galvani út kereszteződésbél indul az útvonal, majd az első híd a szigetcsúcson keresztül teljesen új nyomvonalon haladva folytatódik a Soroksári-Duna-ág felett egy újabb hídban. Majd átér a meglévő és átépítendő Illatos út átépítésével Ferencvárosba a Határ út mellett, majd az Üllői úti csomópontig folytatódik, összesen 7,45 kilométer hosszan. Az a fórumon is elhangzott, hogy a tervezők nagyot mosolyogtak arra a kérdésre, hogy az Üllői út után mikor és merre folytatódna az úthálózat. A tervezési folyamat egyébként olyannyira halad a maga útján, hogy 2018 júniusára meg kell lennie a környezetvédelmi engedélyezési tervvel, ami nem egyenlő az építési engedéllyel.

A fórum szervezője rámutatott a törésvonalakra. Először is, a tervezett kétszer kétsávos út helyrajzilag Ferencvárosban vezetne, a Kiserdő ugyanis idetartozik, azonban gyakorlatilag két lépésre van a nyomvonal Wekerlétől. Tehát a ferencvárosi, elsősorban József Attila-lakótelepiek érdeke az, hogy ha már épül egy ilyen út, akkor maradjon is ott, ahová most rajzolták, minthogy közelebb kerüljön hozzájuk. A Határ úton élők, akik évtizedek óta szenvednek a megnövekedett forgalomtól, az utolsó szalmaszálat látják ebben a fejlesztésben: azt remélik, ha a közelükben ugyan, de megépül ez a szakasz, akkor mentesül valamelyest a forgalomtól az utcájuk. A fórumon felszólaltak felháborodott emberek, de a Határ útiak mélységesen elkeseredettek voltak: ők évek, évtizedek óta küzdenek azért, hogy lassítsák forgalmat a házaik előtt. Ugyanis hiába tűntek el a kamionok onnan, állítják, az útszakasz negyven házának a felében sorra bukkannak fel daganatos megbetegedések – és nem történik semmi.

És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a 11 ezer lakosú, műemléki jellegű Wekerlén „beljebb”, az úttól távolabb élők félnek a légszennyezéstől, a zajtól és a rezgéstől. A wekerleieket nem lehet egy zajvédő fal ígéretével elszédíteni, ugyanis az M5-ös Nagykörösi úti szakaszára építettek egyet. Itt háom méterre a műemléki jellegű házaktól húzódik a fal és ingatlanok százait értéktelenítette el – miközben a több mint százéves telep jó fekvésű lakásai budai árakon kelnek el. Egy újabb zajvédő fallal tehát már két oldalról lenne bezárva a lakónegyed.

A wekerleiek (és persze a József Attila-lakótelepiek, illetve a közeli pesterzsébetiek) azért is sajnálhatják a beruházás hírét, mert nemrég kezdtek megszabadulni az Illatos úton évtizedek óta szennyező Budapesti Vegyi Művektől, amelynek felszámolták a telepét és már a terület mentesítése zajlik.

A fórum szervezője egyébként nem kertelt, világossá tette, hogy szerinte mind társadalmilag, mind környezetvédelmileg megkérdőjelezhető a tervezett útépítés. Ferenczi azt mondta, a Kiserdő az egyik utolsó egybefüggő, nagyterületű zöldfelület Budapest ezen részén. Azt is egyértelműsítette, nem tudja elfogadni, hogy a városfejlesztés, a beruházások alapvetésként kezelik, hogy a fővárosban a mobilitást csak az „egyszemélyes” autókkal lehet megteremteni.

Prókátor váratlan helyről

Az nemcsak a véleményekből, hanem plasztikusan is kiderült, hogy a megjelentek elsöprő többsége ellenzi azt, hogy a Kiserdőben „gyorsforgalmi út” haladjon. Ugyanis Ferenczi arra kérte a megjelenteket, hogy egy képzeletbeli skálán helyezzék el magukat a teljesen ellenzem és a teljesen egyetértek végletek között. A tömeg szinte csak az ellenzés oldalára állt, az említett Határ útiak maradtak középen, és néhányan álldogáltak a támogatói oldalon – utóbbiak sem feltétlenül meggyőződésből, hanem azért, mert eldöntöttnek tekintik az építkezést.

Az egyetlen artikulált támogatói megszólalás egy némileg váratlan helyről érkezett. A civilben wekerlei és közlekedésmérnök Balogh Pál ugyanis korábban Kispest MSZP-s önkormányzati képviselője, alpolgármestere volt és a fővárosi közgyűlésben is eltöltött négy évet. Balogh azt mondta, ez egy kompromisszum, mert erre az útra szükség van a déli városrészek, a jelenleg elhanyagolt rozsdazóna újraélesztése érdekében. Szerinte a kispestieknek jobb lesz, mert ez a haránt irányú forgalom jelenleg is végigmegy a kerületen, csak éppen délebbre, erre alkalmatlan utcákban halad. Balogh szerint a Határ úton a fejlesztéssel megszűnnének a forgalom a zaj- és rezgésártalmak, és a légszennyezés miatt sem kell aggódni – a betervezett zajvédő fal ugyanis megvezeti a magasba a kipufogógázokat.

A résztvevők szándékosan kerülték a politikai vonalat, azonban érdekes volt megnézni, melyik pártokból jöttek el. A szervező szándékosan nem hívott senkit célzottan, csak intenzíven hirdette az alkalmat, és a döntéshozókhoz is eljutott a híre. Jelenléti ív hiányában azt mondhatjuk, hogy a kispesti közgyűlésből az LMP-s képviselőn kívül egy tag volt jelen a helyi balos kétharmadból, míg a 2014 óta csak négyfős Fidesz-frakcióból hárman is ott voltak. A kormánypárti politikusok óvatos duhajok, mert igyekeznek a wekerleiek mellé állni a helyi ügyekben, de páros lábbal azért ők sem szálltak bele a kormányhatározattal megkezdett tervezésbe. A kerületi baloldali kétharmadból viszont csak egy testületi tag jött el. A legpikánsabb távolmaradó Ferencváros polgármestere volt: fideszes politikus minden szempontból érintette, mert néhány lépésre a Határ úttól, Wekerlén él.

Elhangzott többször is, hogy akkor van esélye bármi változásnak, hogy ha sikerül alternatívát mutatni. Ennek azonban egyelőre kevés az esélye, ugyanis általános kritika a Galvani híddal szemben, hogy rossz helyre épül, túl közel lesz ugyanis a Rákóczi hídhoz. A tervezési folyamatba már eddig is betekintő Ferenczi azt mondta, az olimpiai terveken – illetve a pályázat lefújásától függetlenül megvalósuló csepeli sportfejlesztéseken kívül – kevés indoklását látta a beruházásnak. Hacsak azt nem, hogy az újbudai oldalon a Kopaszi-gátnál tervezett, Garancsi István-féle gigaberuházás, illetve a pesti oldalra olimpiai falu munkacímmel tervezett ingatlanfejlesztést szolgálhatná ki. Az egyébként világossá vált, hogy ha nem a vitatható helyre építendő Galvani hidat erőltetné a kormány, a Határ út akkor is tarthatna egy gyorsforgalmi úttól: ugyanis ha a csepelieknek és dél-budaiaknak is fontos albertfalvai híd épülne meg, amely Csepel közepén vezetve a Gubacsi hídnál érné el Pestet és az Illatos út helyett végig a Határ úton keresztül csatlakozna be az úthálózatba.

Nem újdonság

Balogh Pál is azt mondta, nem nagyon lehet alternatívát találni mivel egy körutas építkezésnél legalább ötven évvel korábban le kell védeni a tervezett útvonalat, ennek hiányában meg volt kötve a tervezők dolga. Továbbá olyan lehetőségeket is elvetettek, minthogy a Ferencvárosba átérő hidat az Illatos út helyett a Kén utcán, majd a ferencvárosi rendezőpályaudvar alatt alagútban vezessék. Ezzel ugyanis az Illatos út környékének fejlesztése válna esélytelenné.

A közlekedésmérnök-volt politikus azt is elárulta, hogy a Galvani híd és a pesti levezetés ötlete egyáltalán nem a mostani kormány és a fővárosi vezetés ötlete. Az elképzelés ugyanis 2009-ben prioritást kapott a budapesti közgyűlésben, és éppen a 2010 utáni vezetés tette félre a fejlesztést – egészen az olimpiai tervezgetésig.

Azt viszont önmagában nem várható el, hogy a Határ út vagy más környéki utak forgalma hosszútávon csökkenjen önmagában egy ilyen beruházással. Ezt már Lukács András, a Levegő Munkacsoport képviselője állította több évtizedes, és nem csak hazai tapasztalatok alapján. Ugyanis ha a kiváltott úton nem vezetnek be más közlekedési rendet, akkor az új út átadása után már hetekkel visszaszoknak az autósok az eredeti útvonalukra.

Többen meg attól tartottak, hogy a siralmas állapotban lévő Kiserdő elhanyagolása az előkészítése a fejlesztésnek, mondván, hogy a leharcolt zöldterületbe könnyebb belerondítani egy utat. Erre cáfolt rá Pál Tibor, aki a József Attiláról jött önkormányzati képviselőként át és elmondta, hogy épp idén fogadta el Ferencváros a terület szabályozási tervét, amely kistavakat, rekreációs övezetet álmodott ide és kizárta, hogy út épüljön a Kiserdő szélén. Az MSZP-s politikus azonban gyorsan lehűtötte a kedélyeket: a Galvani híd nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, így egy helyi rendelet gyakorlatilag kerti szék a tornádóban.

Pál azért nem hagyja ennyiben a dolgot és éppen a fórum napján kezdeményezett helyi népszavazást Ferencvárosban arról, hogy a szabályozás rögzítse, hogy nem lehet utat építeni a Kiserdőbe. Igazából a IX. kerületiek az illetékesek, mert Kispestnek csak véleményezési joga van az ügyben.

Konklúziója nem volt a több mint kétórás alkalomnak, de az egyértelmű volt, hogy a legelszántabbak folytatni akarják a véleménynyilvánítást, hangadást – úgy, hogy alternatívát akarnak mutatni addig, amíg van esély a beleszólásra.