Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A jövőben kicsit nehezebb lesz civileket, papokat, újságírókat lehallgatni

A jövőben kicsit nehezebb lesz civileket, papokat, újságírókat lehallgatni

A nemzetbiztonsági törvény módosításának köszönhetően a hatalom a jövőben nehezebben tudja majd mondvacsinált indokokkal lehallgatni, titkos eszközökkel megfigyelni a politikai ellenfeleit, a neki nem tetsző civil szervezeteket, újságírókat, politikusokat és egyházi személyeket. De azért nem kell nagyon aggódniuk a titkosszolgáknak és a titkos eszközökkel dolgozó rendőröknek sem, a módosított törvény nem akadályozza meg őket az eddigi gyakorlatuk folytatásában.

Az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) az Eötvös Károly Intézet két volt munkatársának keresete alapján hozta meg azt a döntését, amely a hatályos törvény átírására kényszerítette a kormányt. A Belügyminisztérium már el is készítette a módosítás tervezetét.

Mivel az Eötvös Károly Intézetet anyagilag támogatja Soros György alapítványa, már jó ideje szálka a hatalom szemében. Két volt munkatársa azonban nem emiatt fordult a strasbourg-i bírósághoz. Ők „csupán” azt sérelmezték, hogy a Terrorelhárítási Központ pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás (kontroll) nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket.

Az Emberi Jogok Európai Bíróság osztotta az aggodalmaikat. A strasbourgi bíróság a hatályos magyar szabályozást ugyan nem tartotta ellentétesnek az uniós jogszabályokkal, de kifogásolta, hogy az úgymond „rendkívül sürgős esetekben” igazságügy-miniszteri engedéllyel végzett titkos lehallgatásokat, megfigyeléseket, kormánytól független szervezet nem kontrollálja. Ezen kell tehát változtatnia a módosított törvénynek.

Adná magát, hogy ez a szerv a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága legyen, amely elvileg és formailag minden titkosszolgálat tevékenységét ellenőrizheti, ám gyakorlatilag a jelenlegi feladatainak ellátására is alkalmatlan. Nincs meg a szükséges szaktudása hozzá, és politikailag sem tekinthetők függetlennek. Aligha hihető, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács kormánypárti tagjai megszavaznák egy, a miniszterük által engedélyezett lehallgatás leállítását. De, ha – valami csoda folytán – ez mégis megtörténne, akkor sem valószínű, hogy bárki is elhinné.

Egy kicsit azért még most is lehet csak úgy kémkedni

Kézenfekvő volt tehát, hogy a Nemzet Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) és annak elnökét bízza meg a jogalkotó a miniszteri engedélyek ellenőrzésével. A tervezett szabályozás, amely az Index ismertetett egyebek között kimondja, hogy a jövőben parlamenti képviselőket, egyházi személyeket, valamint az újságírókat csak akkor lehet titkosszolgálati eszközökkel ellenőrizni (lehallgatni, megfigyelni, a postáját vagy a lakását titokban átkutatni és hasonlók), ha az adatvédelmi hatóság előzetesen engedélyezi.

Bár ez jól hangzik, a gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy addig nem hallgathatnak le a felsorolt körökből senkit, amíg azt Péterfalvi Attila hivatala nem engedélyezte. A hatóságoknak nem kell megvárniuk a NAIH engedélyét, ugyanúgy lehallgathatnak majd politikusokat, újságírókat, egyházi embereket, ahogy eddig is tették. A különbség annyi, hogy 48 órán belül jelenteni kell a NAIH-nak a lehallgatás megkezdéséről, a hivatalnak pedig további 72 órája van dönteni a lehallgatás jogosságáról. Ha (legkésőbb öt nappal a lehallgatás elkezdése után) a NAIH törvénytelennek ítéli az akciót, leállíthatja, és kötelezheti a szolgálatokat a művelet során gyűjtött adatok törlésére.

Forrás: Pixabay

Tehát, a jövőben is lesz legalább öt napja a titkosszolgálatoknak arra, hogy bárkit, akár kamu indokokkal is megfigyeljenek, lehallgassanak. Az pedig egy rutinos titkosszolgának vagy titkosszolgálati eszközökkel nyomozó rendőrnek már igazán nem okozhat gondot, hogy utóbb kitaláljon egy hihető történetet arra, hogy a törvénysértő módon gyűjtött információkat, amelyeket a NAIH döntése alapján meg kellett volna semmisíteni, milyen „más” és „törvényes” forrásból szerezte be.

Volt titkosszolgák és titkosszolgálati szakértők (most soroljuk ide a parlament mindenkori Nemzetbiztonsági Bizottságainak a tagjait is) egyöntetűen elismerik: nincs az az isten, aki képes lenne ellenőrizni, hogy a szolgálatok milyen titkos információkat gyűjtöttek és miket semmisítettek meg. Tehát, amit egyszer már a titkosszolgálatok rögzítettek, azt így vagy úgy, de a hatóságok a jövőben is fel fogják tudni használni.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Zoom kérdésére elismerte, hogy őt és hivatalát is átverhetik a szolgálatok, ahogy a minisztert és a titkos eszközök használatát engedélyező bírókat is. Szerinte azonban a NAIH átverése sokkal kockázatosabb. Ők ugyanis hatóságként nemcsak az előzetes engedélyezésben vesznek majd részt a jövőben. Már ma is joguk és lehetőségük van ellenőrizni a szolgálatokat, akár „munka közben”, akár az engedélyben megjelölt feladat elvégzése után. Ha, akár csak a visszaélés gyanúja is felmerül, a hatóság saját hatáskörben azonnal eljárást tud indítani. Ha pedig bebizonyosodik, hogy átverték őket, annak súlyos következményei lehetnek.