Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.
Tizenegy év nem elég a hírhedt verőembernek

Jelentősen súlyosbíttatná a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a budapesti éjszakai élet nagy öregjének, egyben hírhedt verekedőjének és verőemberének a büntetését. Tanyi Györgyöt egy 21 évvel ezelőtti gyilkossági kísérletért ítélték 11 éves fegyházbüntetésre. Súlyosbítanák két testvérének a büntetését is, akiket bűnsegédekként nyolc-nyolc évre ítélt június 7-én a Fővárosi Törvényszék. A fellebbviteli főügyészség a napokban nyújtotta be fellebbezését a Fővárosi Ítélőtáblának.

A bűntény 1996. november 13-én történt Budapesten, a Kerepesi úti Ügetőn. Tizenhárom nappal az után, hogy egy akkor még ismeretlen (azóta azonosított és jogerősen elítélt) biciklis bérgyilkos kivégezte a fővárosi éjszakai élet akkoriban talán legbefolyásosabb alakját, Prisztás Józsefet. Már közvetlenül az Ügetőn végrehajtott gyilkossági kísérlet után is beszédtéma volt a rendőrök és az éjszakai élet prominens alakjai között egyaránt, hogy a két eset között összefüggés van, és hogy Tanyi György és testvérei próbálták megölni Lakatos Csaba hajtót. Azonban a rendőrségnek csak 18 évvel a merénylet után sikerült elegendő bizonyítékot találnia Tanyiék őrizetbe vételéhez. De a megbízójuk kilétét még ma is homály fedi.

Maga Lakatos évekkel az eset után adott interjúiban elmondta, hogy többen is szóltak neki, hogy Portik Tamás volt az, aki a halálát kívánta, és aki Tanyiékat megbízta a gyilkossággal. Szerinte azért kellett volna meghalnia, mert a Prisztás-gyilkosság után kihallgatta őt a rendőrség, és akkor – nem jegyzőkönyvbe, csak a folyosón beszélgetve – elmondta a nyomozóknak, hogy szerinte Portik Tamásnak állt érdekében Prisztás József kivégzése. Erre azonban semmi bizonyíték nincs.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat állítólag még évekkel az eset után is szerette volna kideríteni, „ki árulta el Portiknak, hogy mit mondott a nyomozóknak Lakatos”, de bárki is volt az áruló, tette elévült, így nem nyomozhattak utána. A ’90-es évek megoldatlan gyilkosságainak elkövetői után kutató rendőri egységnek azt sem sikerült tisztáznia, hogy valóban Portik volt-e Tanyiék megbízója, vagy valaki más. Portikot végül ebben az ügyben nem is gyanúsították meg semmivel.

Felbujtó híján a vádiratba azt írták, hogy Tanyi György és társai „1996 november elején ismeretlen okból határozták el Lakatos kivégzését”. Terepszemlét tartottak az Ügetőn, hogy honnan tudnák a legkönnyebben lelőni a hajtót. Eközben Lakatossal is találkoztak, de vele persze nem közölték, mi járatban vannak.

November 13-án, miközben Tanyi György mintegy 22-24 méter távolságból rálőtt Lakatosra (négy lövést adott le rá, abból három el is találta, és életveszélyesen megsebesítette), két testvére, József és János, valamint a későbbi negyedrendű vádlott, B. László a környező utcákban őrködtek, majd a merényletkísérlet után az egyik autójukkal menekítették ki Tanyit a Fiumei úti temetőből.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint az évtizedek óta bűnözésből elő, erőszakos és más bűncselekményekért többször büntetett Tanyi György és testvérei esetében a 11, illetve nyolc év fegyház túlságosan enyhe ítélet. Az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletéért, ezért annak jelentős súlyosítását indítványozták a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblánál.

Az előre kitervelten elkövetett emberölésért a törvény szerint tíztől húsz évig tartó szabadságvesztés szabható ki. (Az előre kitervelt gyilkossági kísérletért ugyanakkora büntetés jár, mintha az áldozat meghalt volna). A 11 év tehát épp csak meghaladja az szóban forgó bűncselekményért kiszabható büntetés alsó határát.

A bíróságra a napokban benyújtott fellebbezésében a fellebbviteli főügyészség „a törvényi minimumot jelentősen meghaladó” büntetést kér Tanyi Györgyre, míg két testvérére legalább a törvényi minimum kiszabását indítványozta.

Tanyi védője ezzel szemben elsősorban védence felmentését, másodsorban az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Kadlót Erzsébet, aki egykor maga is bíró volt, már a perbeszédében rámutatott, hogy Tanyinak nem volt oka, indítéka megölni Lakatost, és a rendőrségnek sem sikerült tisztáznia, hogy ugyan miért akarta volna holtan látni Lakatost. A védő szerint az ítélet amúgy is megalapozatlan, iratellenes és olyan súlyos eljárási hibák történtek az első fokú perben, amelyek önmagukban is indokolják a tárgyalás megismétlését egy másik bírói tanács előtt.

A vádhatóság nem osztja a véleményét és a védői indítványok elutasítását kéri a Fővárosi Ítélőtáblától, amely várhatóan még az ősszel tárgyalhatja Tanyi György ügyét.