Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A lehallgatás és a korrupció nem zavarja Trócsányiékat

A lehallgatás és a korrupció nem zavarja Trócsányiékat

Se a rezidensek, se a legfőbb ügyész nem tudta a hibás törvények kijavítására bírni az Igazságügyi Minisztériumot.

A kormány három évre szóló Nemzeti Korrupcióellenes Programjának félidejében Magyarország hét helyet csúszott vissza a korrupciós világlistán. Ez a tény a jelek szerint éppúgy nem zavarja az Igazságügyi Minisztériumot, mint a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) kérése, akik már három éve sürgeti „az utólag elfogadott hálapénz körüli jogbizonytalanság megszüntetését”.

A Büntető Törvénykönyv szerint vesztegetés, ha valaki „jogtalan előnyt” fogad el. Jogilag a hálapénz adása és elfogadása és vesztegetésnek minősül. Alapesetben az a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha az elkövető önálló intézkedésre jogosult személy, például egy osztályvezető főorvos, akkor akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Csakhogy a Munka Törvénykönyve viszont felhatalmazza a munkáltatót (ez esetben a kórház) engedélyt adjon a munkavállalójának (az orvosnak) a hálapénz, azaz a vesztegetés elfogadására.

A rezidensek már három évvel ezelőtt felfigyeltek erre az ellentmondásra és a legfőbb ügyészhez fordultak. Polt Péter maga is úgy látta, hogy a két törvény finoman szólva szembe megy egymással A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében törvénymódosítást kezdeményezett az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál.

Majd nem történt semmi. Egy idő után elfogyott a rezidensek türelme és már közvetlenül Trócsányi László igazságügyminiszternek írt levelében kérte „a hálapénz kérdésének rendezését”.

A Zoom.hu szerette volna megtudni a minisztériumtól, történt-e előrelépés az ügyben, ám többször feltett kérdésünkre a mai napig választ nem kaptunk.

Persze nincs ezen semmi csodálkozni való.

Tavaly Polt Péter legfőbb ügyészés kezdeményezett törvénymódosítást az Igazságügyi Minisztériumnál, szintén a Btk. egyik paragrafusával kapcsolatban. Polt kérése azonban a tárcánál éppúgy süket fülekre talált, mint a rezidenseké.

Még 2016 márciusában egy véletlen folytán lehallgató készüléket találtak Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatójának szobájában, Nyomozás indult az ügyben „tiltott adatszerzés bűntettének” gyanújával, amit aztán egy, a Btk.-ban talált joghézag miatt, bűncselekmény hiányában sietve megszüntettek.

A törvény szerint ugyanis a tiltott adatszerzést csak magánlakásban lehet elkövetni, hivatali helységben nem. A legfőbb ügyész ez esetben kétszer – tavaly októberben és idén februárban – kereste az Igazságügyi Minisztériumot a joghézag megszüntetését sürgetve, mindhiába.

Így aztán már nem is csodálkoztunk azon, hogy a zoom.hu kérdésére sem válaszolt a szaktárca.