Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.
A jövőben nem csak a bírók lehetnek bírók

„A kormányzat nem bírákkal kívánja feltölteni a 2018-tól startoló új bíróságokat, hanem a közigazgatásból érkező, a hatalomhoz lojális hivatalnokokkal” – számolt be a 444.hu, amely minisztériumi forrásokra és az Országos Bírói Hivatal (OBH) 15 oldalas tiltakozására alapozva ismertette, hogy a tavaly nyáron egyszer már kényszerűen visszavont javaslatot most egy miniszteri rendeletbe csomagolva hozta elő ismét a kormány.

A tervek szerint a közigazgatási bírói állásokra jövőre már nem csak bírósági titkárok vagy gyakorló bírák pályázhatnának.

Sőt! A közigazgatási múlttal rendelkező, de nem jogi végzettségű jelentkezőknek dupla pontszám járna a pályázatuk elbírálásakor. Egyebek között emiatt is tiltakozott az OBH.

Az OBH kifogásolta, hogy a rendelettel a kormány „nincs tekintettel arra a sajátos tudásra, amely csak az igazságszolgáltatási tevékenység során, bírói vagy korábban a titkári munka révén szerezhető meg”. A hivatal szerint éppen ezért fontos lenne, hogy az igazságszolgáltatáson kívülről érkező jelöltek kinevezésüket megelőzően titkárként dolgozzanak.

Az Igazságügyi Minisztérium határozottan visszautasította a vádakat. Trócsányi László tárcavezető és Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár közleménye szerint a jelenlegi szabályozáson azért akarnak változtatni, mert az olyan pontozási rendszerre épül, amely nem ismeri el kellőképpen a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismereteit, valamint olyan kritériumok is szerepelnek benne, amelyeket nem tudnak teljesíteni.

Éppen ezért tartják fontosnak, hogy „a közigazgatási bírói álláshelynél a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők egyenlő eséllyel pályázhassanak és a pályázatok elbírálásakor a szakmai követelmények elsődleges jelentőséggel bírjanak”.

Máskor is megpróbálták

Idén januárban az Alkotmánybíróságon már egyszer elbukott a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos kormányzati terv. Akkor Áder János államfő indítványa alapján az alkotmánybírák mondták ki, hogy alaptörvény-ellenesek az elfogadott törvény egyes rendelkezései.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke május végén, egy visegrádi jogászkonferencián már jelezte, hogy az önálló közigazgatási perrend jelentős változtatásokat eredményez majd a bírósági szervezeti rendszerben. Megváltozik a Főváros Törvényszék szerepe, és kiemelkedik nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság, ahol elsősorban a klasszikus közigazgatási ügyekkel fognak foglalkozni. Ez óriási lehetőséget, de egyben nehézséget is jelenthet a földrajzi távolságok miatt.

Az elnök jelezte, mivel a közigazgatási perekben a hármas tanácsokat teszik elsődlegessé, több bíróra lesz szükség. Szóvá tette azt is, hogy más ügyszakokkal szemben, csökken majd a bírósági titkárok jogköre. Ugyanakkor utalt rá, hogy minden új szabályozásnál a bevezetést követő átmeneti időszakban számolni kell az útkeresésből eredő bizonytalansággal.

A lengyel kormánypárt is rászállt a bíróságokra

Lengyelországban az elmúlt napokban folyamatosan tízezrek tüntettek a kormányoldal által bevezetni kívánt igazságügyi reform ellen, amellyel – a tüntetők és az ellenzéki politikusok szerint – jelentősen csorbítanák a bírói függetlenséget.

A már elfogadott törvényekkel a lengyel kormánypárt egyebek között megváltoztatná a bírók kinevezési rendjét és nyugdíjazná a hivatalban lévő bírákat. A bevezetni tervezett intézkedésekkel az ellenzék szerint a kormánypárt súlyosan sértené a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A Jog és Igazságosság párt azonban azzal érvel, hogy a legutóbbi választáson felhatalmazást kapott az ország kitakarítására. És ők ezt teszik. A korrupt bíróságokat akarják átalakítani.

Andrzej Duda államfő az igazságügyi reformhoz elfogadott három törvényből egyet írt csak alá, a másik kettőt visszaküldte a parlamentnek.