Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nem kapott engedélyt a legszebb pesti bérpalota felújítása

Nem kapott engedélyt a legszebb pesti bérpalota felújítása

A műemlékvédők és egyes – meg nem erősített – hírek szerint még a Miniszterelnökség berkein belül is felháborodást keltett a tavaszi hír, amely szerint két újabb, tetőtéri szintet húznának Budapest egyik legismertebb műemlék lakóépületére, az Unger-házra. Az építkezés ellen Ráday Mihály városvédő blogján tiltakozott. Bár a projektről megjelent cikkek hatására a tervező BORD építész stúdió tervrajzokkal bizonyította, hogy a beépítés mit sem változtat a ház összképén, úgy tűnik, a felújítást elsodorta a népharag.

A fővárosi kormányhivatal V. kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya nem adta meg az építési engedélyt a Múzeum körút 7. átépítési terveire.

A sajtóosztály válaszában megerősítette a Zoom.hu értesüléseit, a döntés részleteiről és indoklásáról azonban a jogszabályi előírások miatt nem adott további tájékoztatást.

Romantika a belvárosban

A kétemeletes, romantikus bérpalota Ybl Miklós tervei szerint készült el 1852-ben, és a mai napig jelentős szerepet játszik az építész életművében. Az építtető Unger Henrik volt, akinek nagyapja, Unger Benedek a 18. század közepén nyitott kovácsműhelyt az egykori pesti városfal tövében, majd a gyarapodó családi vagyont fiai előnyös házasságokkal tovább növelték.

Az Astoria mellett, a Múzeum körút 7. szám alatt álló műemlék épület mára ikonikus látképe lett a pesti belvárosnak. Az eredeti fakockákat rejtő belső udvar átjáróként is funkcionál, a körúttal párhuzamos Magyar utcába, onnan balra pedig a belváros legszebb parkjába, a Károlyi-kertbe lehet eljutni.

Unger Henrik bérháza 1880-1890 között. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Sajnos az épület állapota az utóbbi évtizedekben jelentősen leromlott, a fakockák közül többet felszedtek és betonnal töltöttek ki, a tető és a lépcsőház is borzalmas állapotban van. A ház 2014-ben az ICOMOS-tól (az UNESCO műemlékvédelmi szervezetétől) citrom-díjat kapott “a legeredményesebb műemlék-elhanyagolás” miatt.

A lakók a tetőtér-beépítéstől remélték a problémák megszűnését, a beruházó a tervezett tíz luxuslakás kialakításáért cserébe pincétől a padlásig felújította volna az épületet.

A cég nem érti

A hivatal döntése megdöbbentette a beruházó céget, amely több, a Múzeum körútihoz hasonló tetőtér projektbe vágott bele a fővárosban. Az Unger-házat kiemelt projektként kezelték, az Ybl bicentenárium évében, 2014-ben kezdtek el vele foglalkozni, egyeztettek a lakókkal, előkészítették a szerződéseket és elvégezték a műszaki felméréseket. A projektbe restaurátorokat, műemlékvédelmi szakembereket is bevontak. Az elején úgy is tűnt, minden rendben zajlik.

„Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának munkatársai nagy alapossággal, közel egy éven keresztül tanulmányozták a már elkészült engedélyes terveket, minden szakhatóságot bevonva. Úgy gondolom, hogy az építési engedély megadásában illetékes hatóság olyan mértékű odafigyelést tanúsított a projekt számára, amit az méltán megérdemel” – nyilatkozta a Zoom.hu-nak dr. Popescu Balázs, az EHB Unger-ház Kft. ügyvezetője.

Ekkor azonban – a cég értesülései szerint a házról megjelent újságcikkek és egy helytelenül értelmezett hirdetés miatt – a másodfokú építésügyi hatóság felügyeleti eljárást indított az építési engedéllyel kapcsolatban.

„A hatóság az építési engedélyt annak ellenére vonta vissza, hogy az erről szóló határozat meghozatalakor azt már jogszerűen nem tehette volna meg, illetve a közigazgatási eljárásról szóló törvény eljárási szabályainak súlyos megszegése mellett. Ezek közül számunka a “legfájóbb” talán a teljes mellőzésünk volt az eljárás során. Kifejezetten tudattuk a hatósággal, hogy szeretnénk előadni a tényeket, bemutatni a terveket, tisztázni a félreértést, azonban kérésünket – jogszabályellenesen – figyelmen kívül hagyta a hatóság” – tette hozzá dr. Popescu Balázs.

Így néz ma ki a Múzeum körút 7. alatti épület. Fotó: Serdült Viktória

A cég ezért úgy döntött, bíróságon támadják meg a határozatot, ez azonban legalább egy újabb évvel húzza el a felújítás megkezdését.

„Az elsőfokú hatóság alázatos, alapos és úgy gondolom a műemlék reális védelme érdekében a szükséges mértékben kompromisszumkész hozzáállása után meglepetésként ért az, hogy a másodfokú hatóság mennyire elutasító volt a megújulással kapcsolatban. Mindezt azért is nehéz megértenünk mind nekünk, mind pedig a lakóknak, mert más megoldás, “B” terv nem létezik, a másodfokú hatóság alternatívát nem tud felkínálni, ellenben bárki meghallgatása nélkül söpört le minden tervet az asztalról” – mondta.

A cég mellett a ház lakói is kiállnak a felújítás mellett.

Lapunk úgy tudja, hogy mindannyian elmennek az első tárgyalásra, hogy így demonstráljanak a korábbi határozattal szemben.

A ház tulajdonosai addig is hetente készítik a fotókat a passzázsban magatehetetlenül maguk alá vizelő hajléktalanokról, zsákmányukat átkutató zsebesekről. Sokan félnek is, mert nemrég a ház takarítójára késsel támadt egy, a pincébe beköltözött ember.

A passzázs az udvarban lévő üzletek miatt egész nap nyitva van. Fotó: Serdült Viktória

Csak tűzoltásra elég

Az Unger-ház kálváriája sajnos egyáltalán nem egyedi. A pesti belvárosban rengeteg olyan rossz állapotú épület van, amelynek felújítását a lakók maguktól nem tudják előteremteni.

Az V. kerületi önkormányzata évente megközelítőleg 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást oszt szét az illetékességi területén lévő társasházak között a megfelelő önerő biztosítása mellett felújítási munkákra. Az így elnyerhető 2-3, nagyon indokolt esetben 10 millió forintos támogatás is szinte csak tűzoltásra elegendő a házak számára. Egy-egy ház teljeskörű felújítása (mely csak a közös használatban lévő területeket, gépészetet és elektromos hálózatot érinti) akár 2-300 milliós összeg is lehet.