Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

De hogyan kerül a metró ajtajába egy fakocka? Utánajártunk!

De hogyan kerül a metró ajtajába egy fakocka? Utánajártunk!

„Valaki szépen elhelyezte azt két állomás között, a csúcsforgalomban” – ezt mondta Tarlós István csütörtöki sajtótájékoztatóján arról a fadarabról, amely a BKV közlése szerint szerdán megakadályozta az egyik új (hivatalosan felújított) orosz metró egyik ajtaját a bezáródásban.

Az érkezésük óta kínosan szereplő, Moszkvicsnak becézett szerelvények újabb üzemzavara a sajtó érthető érdeklődését váltotta ki. A főpolgármester szerint éppen ez volt a cél: „Az eset a közvélemény elbizonytalanítását is célozhatta, azt a látszatot keltve, hogy ismét valami baj van a felújított szerelvényekkel” – mondta a városházi közlemény szerint.

Szabotázs vagy baleset?

Tarlós úgy beszélt, mintha a kocka nem is kerülhetett volna oda máshogy, mint szándékos szabotázsként – az Origo például ezt a szót használja a főpolgármester szájába adva már címként is, pedig még senki sem tudhatja, mi történt. A nyomozás szerencsés esetben majd megállapít valamit, a BKV ugyanis hivatalból büntetőeljárást indított „közérdekű üzem jelentős mértékű megzavarása miatt, ami 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.”

A főpolgármester láthatóan hisz a szabotázsteóriában. Indulatos kijelentése, hogy „nem tréfadolog a fakocka” már-már szállóigévé vált. Ez azért is furcsa, mert ugyanezen a tájékoztatón hosszan magyarázta egy másik ügyben, hogy a vizsgálatok végéig nem lehet tudni, mi történt, nem szabad véleményt mondani. A BKK online bérletértékesítő rendszerének hibáiról és adatszivárgásáról volt szó, ami szintén nem tréfadolog.

Jól jönne persze Tarlósnak, ha valaki szándékosan akarná rossz színben feltüntetni az orosz szerelvényeket. Nem véletlen hát, hogy kizárólag azokat a szempontokat emelte ki – például hogy a „kocka” pontosan illeszkedik az ajtók vezetősínjébe – amelyek ezt a verziót támasztják alá.

Az a bizonyos fakocka.

De nézzük azt a fakockát! A Tarlós által a sajtótájékoztatón bemutatott fadarab egy rétegelt, több furnérból összeragasztott tárgy. Márpedig a tömegközlekedési járművek padlójának anyaga évtizedek óta tartalmaz ilyet. Azt, hogy a Moszkvicsok padlója hogyan épül fel, nem tudjuk, a BKV még nem válaszolt ezt firtató kérdésünkre, ahogy a többire se. De azt több közlekedési szakember is megerősítette a Zoom.hu-nak, hogy a metrók padlózatának felépítése általában ilyen: alul egy fém hullámlemez biztosítja a tartást, erre jön az ominózus, rétegekből préselt, éghetőség ellen kezelt falemez, végül a linóleum vagy műanyag járófelület.

Helyszín: a telephely

Azt is megtudtuk, hogy a gyártáskor a falemezeket helyben szokták fűrészeléssel pontosan méretre vágni, a kocsi alakjához illeszteni, tehát éppenséggel le is vághattak belőle olyan darabot, ami most a bajt okozta. Ha az új, fehér vagonok padlózata is ilyen, betű szerint a főpolgármester akkor is igazat mondott, amikor azt állította, az utastérben nincs is fa, hiszen a padlózat belseje nem része az utastérnek, mégis félreérthette a helyzetet, aki úgy értette, hogy a fadarabnak semmi köze nem lehet a metrókhoz.

Elvileg lehetséges, hogy a „kocka” magából a kocsiból származik, és egyszerűen rossz helyre került, valószínűbbnek látszik azonban, hogy nem így történt.

Származhatott valamelyik másik, akár évekkel ezelőtt szétbontott, javított szerelvényből. A fotókon mindenesetre erősen használtnak, kopottnak tűnik.

Aki járt már a járműtelephelyhez hasonló műhelyekben, tudja, hogy az ilyen apró anyagdarabok számos célra alkalmasak. Lehet támasztani, kiékelni, befogni, beszorítani a segítségükkel bármit. Például üzemen kívül, tárolás során ki lehet támasztani velük az ajtókat, hogy könnyebb legyen karbantartáskor, takarításkor kinyitni őket. Információink szerint éppen ilyen fadarabokat, bár valamivel nagyobbakat használnak erre a célra.

Egyelőre nincs értelme találgatni, hogyan került rossz helyre a fadarab, de ha valóban valamelyik metrókocsi padlózatának volt a része, akkor valószínű, hogy még a telephelyen került a szerelvénybe. Akár véletlenül, akár szándékosan. Ha az utóbbiban hiszünk, mint a főpolgármester és a BKV vezetése, akkor a „szabotázs elkövetőjét” nem feltétlenül az utasok között kell keresni, ahogy Tarlós víziójában a csúcsforgalmi tömegben két állomás között cipőfűzésnek álcázva orvul elhelyezi a fadarabot, hanem a metrósok között is.