Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A leggazdagabbak 17-szer jobban jártak a NER-rel, mint a legszegényebbek

A leggazdagabbak 17-szer jobban jártak a NER-rel, mint a legszegényebbek

552 567 forinttal több nettó jövedelem jutott a leggazdagabb háztartások egy tagjára 2015-ben, mint 2010-ben. Ugyanez a szám a legszegényebb háztartásokban 32 315 forint, ami 17-szeres különbség. A differencia a növekedés százalékában kifejezve is tetemes: a legszegényebb háztartások fejenkénti jövedelme csak 10,7 százalékkal nőtt, miközben a leggazdagabb háztartásoké 25,2 százalékkal.

Különösen elszomorító a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az infláció 2010-ről 2015-re összesen 11,4 százalék volt, vagyis ennyivel ért kevesebbet a forint 2015-ben, mint 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy reálértéken (a pénzromlást figyelembe véve)

a legszegényebb háztartások egy főre eső jövedelme 0,7 százalékkal csökkent.

A valamivel jobb helyzetben lévő háztartások egy főre eső jövedelme reálértéken már kereken 6 százalékkal nőtt. A legtehetősebb háztartásoké ugyanakkor 13,8 százalékkal.

Az átlag elfedi a különbségeket

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben megkérdezéssel és folyamatos pénzügyi jegyzőkönyv-vezetéssel felméri a háztartások jövedelmeit. A jövedelmekbe beletartozik minden bevétel: a háztartásban élők munkából vagy vállalkozásból származó keresetei, illetve mindenféle szociális juttatások. A háztartások éves összbevételeit ezután leosztják egy tagra, majd a háztartásokat az egy főre eső jövedelmük alapján sorba állítják és tizedekre (decilisekre) osztják. A decilisekre való felosztás azért fontos, mert a végeredmény nem fedi el a különbségeket úgy, ahogy az egyszerű átlagszámítás. Például ha egy osztályba tíz gyerek jár, és az egyiküknek van tíz almája, akkor átlagosan minden gyereknek van egy almája. Decilisek szerinti bontásban azonban már látszik, hogy az első kilenc tized gyereknek egy almája sincs, míg a tízedik tizedbe tartozónak tíz is.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy 2010 és 2015 között (a legfrissebb adatok 2015-ösek) a gazdagabb háztartások jövedelme sokkal meredekebben nőtt, mint a szegényebbeké:

A szegényebbek egyre jobban leszakadnak

A gazdagabb háztartások jövedelmének meredekebb emelkedése azt jelenti, hogy 2010 és 2015 között tovább nőttek a társadalmi különbségek, a szegényebbek egyre jobban leszakadnak a gazdagabbaktól. Vagy megfordítva, a gazdagabbak, főleg a legfelső tizedbe tartozók, egyre jobban elhúznak a szegényebbektől.

A Fidesz befagyasztotta a szociális juttatásokat

A statisztikákat átböngészve nem nehéz kikövetkeztetni, mi a társadalom szétszakadásának oka. Egyrészt

a Fidesz kormányra kerülése óta gyakorlatilag befagyasztotta a szociális juttatásokat

(ellentétben a nyugdíjakkal, amiket a KSH ugyancsak a szociális juttatások közé számol), másrészt jó a fizetések emelkedéséből és a munkanélküliség csökkenéséből a tehetősebb rétegek jöttek ki jobban. Ahogy a családi adókedvezményből is, hiszen minél többet keres valaki, annál többet hagy nála az adókedvezmény. A családi adókedvezmény gyakorlatilag egy olyan családtámogatási rendszer, amiből a magasabb keresetűeknek több jut. Ráadásul mivel papíron nem szociális juttatás, a KSH statisztikáiban a keresetnövekedéseket tolja meg, nem a szociális juttatásokat.

A gazdagabb tizedekben a munkából származó keresetek és a szociális juttatások (nyugdíjakat beleszámolva) is gyorsabban nőttek:

Mindezt súlyosbítja, hogy a szegényebb tizedekben több tagot számlálnak a háztartások, mint a gazdagabbakban. 2015-ben a legszegényebb tizedben átlagosan 3,3 ember volt egy háztartásban, a gazdagabb tizedek felé haladva ez folyamatosan csökkent, a leggazdagabb tizedben már csak 1,7 volt. A nagyobb háztartásokban feltehetően több a nem kereső személy (például gyerek), így

hiába nő a keresők fizetése, a szociális ellátások (például a családi pótlék) emelkedése nélkül ezek a háztartások leszakadnak.

Márpedig a statisztikákból az látszik, hogy a nyugdíjak kivételével alig nőttek a szociális juttatások, sőt volt, amikor csökkentek:

A családi adókedvezmény nem csodafegyver

A fideszes vezetők, élükön Orbán Viktorral, a párt 2010-es hatalomra kerülése óta hangoztatják, hogy egyik elsődleges céljuk a gyerekes magyar családok támogatása, ezáltal a gyerekvállalási kedv ösztönzése. A KSH számai alapján ez 2015 végéig kevéssé sikerült.

A gyerekes háztartások éves, egy főre számolt összjövedelme 2010-ben 937 277 forint volt, ez 2015-re 1,1 millióra nőtt. A gyermektelen háztartásokban az összjövedelem eközben 1,3 millióról 1,7 millióra nőtt. Abban nincs semmi meglepő, hogy a gyerektelen háztartásokban magasabb az egy főre eső jövedelem, mint a gyerekesekben. Az már inkább, hogy a Fidesz összes családbarátnak mondott intézkedése ellenére

a jövedelemnövekedés a gyerektelen háztartásokban 26,2 százalék volt, míg a gyerekes háztartásokban csak 18,9 százalék.

Jövedelmi forrásokra bontva egyébként így néz ki a 2010 és 2015 közti különbség:

A számok alapján a családi adókedvezmény nem lett az a csodafegyver, aminek szánták: a gyerektelen háztartásokban az egy főre eső keresetek 36,4 százalékkal lettek magasabbak, a gyerekesekben csak 25,7-tel. Természetesen a kormány nem irányít minden gazdasági és munkaerőpiaci folyamatot, egy részükre hatással sincs, de azért lehet, hogy érdemes lenne megfontolni a Fideszben egyéb családtámogatási stratégiák bevetését.