Csak görög nőnek rosszabb lenni az unióban, mint magyarnak

Hazánk az utolsó előtti helyen végzett abban a kutatásban, amely az esélyegyenlőség változásait vizsgálta 2005 és 2015 között.

Magyarország az utolsó előtti helyet szerezte meg a nők helyzetéről készült felmérésben. Fotó: Fortepan/MORVAY KINGA

Magyarország rosszabbul teljesít – a női esélyegyenlőség területén legalábbis biztosan. Ez derült ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (European Institute for Gender Equality – EIGE) legújabb kutatási eredményeiből, mely azt összegezte, milyen változások történtek a nők helyzetében 2005 és 2015 között az Európai Unióban. Míg több uniós tagállam javított korábbi helyezésén, Magyarország az utolsó előtti helyet szerezte meg a képzeletbeli listán: a 134 oldalas kutatási anyag szerint

a magyar nőknél csak a görögök helyzete rosszabb az EU-ban.

A lista első három helyén nem meglepő módon a svédek, a finnek és a dánok állnak, viszont hazánkat olyan kelet-európai országok is megelőzik, mint Szlovákia, Románia vagy éppen Bulgária.

Nem nőknek való vidék

Miközben a magyar kormány minden lehetséges fórumon a családbarát hozzáállását hangoztatja, a tények mégis azt mutatják, hogy intézkedései éppen a nők helyzetén nem sokat javítanak. Az EIGE ma délelőtt publikált tanulmányában hazánk minden egyes kategóriában az uniós átlag alatt szerepelt, a döntéshozatalban pedig miénk lett a legrosszabb pontszám – amin persze nincs mit csodálkozni egy olyan országban, ahol a kormányban egyetlen női politikus sem kapott helyet.

Az EIGE hat kategóriában – munka, pénz, tudás, időbeosztás, döntéshozatal és egészség – vizsgálta meg a nők helyzetét, valamint egy teljes összesítést is készített a 2005 és 2015 közötti időszakra. Ebből kiderült, hogy az uniós tagállamok többségének még van mit javítania az esélyegyenlőségen, hiszen a maximálisan kapható 100 pontból átlagban mindössze 66,2-t kaptak. Ez nem sok haladás ahhoz képest, hogy tíz évvel ezelőtt ugyanez a szám 62 volt.

„Csigalassúsággal haladunk előre. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy megteremtsük az esélyegyenlőséget az Európai Unióban, bőven van még min javítani” – kommentálta az eredményeket Virginija Langbakk, a litván székhelyű szervezet igazgatója.

A svédeknek és a dánoknak igazán nem lehet oka panaszra, továbbra is az övéké a legegyenlőbb társadalom, legalábbis ami a női és a férfi szerepeket illeti. A legnagyobb javulást az olaszok és a ciprusiak érték el, de sokat haladtak előre a spanyolok, a horvátok és a lettek is. Magyarországnak viszont nincs mivel büszkélkednie: 2005 óta mindössze egy pontot javított és jelenleg 50,8 ponttal a lista utolsó előtti helyén áll, csak Görögországot előzi meg.

Se munka, se pénz

Van azonban még ennél is rosszabb hírünk: egy-két kategóriában kifejezetten rosszul állunk. Ezek egyike a döntéshozatal, ahol mindössze 18,7 pontot sikerült összeszednünk, míg az uniós átlag 50,8. Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hány női politikus és cégvezető van egy adott országban és milyen szerepük van a fontos döntéshozatalokban, például a tudományos életben, a sportban vagy éppen a médiában.

Az egész Európai Unióban gondot okoz, hogy a nők még mindig kevesebbet dolgoznak főállásban, mint a férfiak. A helyzet annál rosszabb, minél idősebb valaki: a nyugdíj előtti években a nők sokkal nehezebben találnak állást. A kutatók ismét kiemelték, hogy a gyerekszüléssel jelentősen romlik a nők helyzete a munkaerőpiacon. A magyarok egyébként a munkaerőpiaci kategóriában nem állnak olyan rosszul: 67,2 pontot kaptunk az átlag 71,5-hez képest.

Bár a keresetkülönbségek csökkentek, a nők még mindig átlagosan 20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, és még rosszabb a helyzet, ha gyermeket vállalnak, sőt még inkább, ha egyedül nevelik.

„Amikor egy nőnek gyereke születik, szinte mindig csökken a fizetése, míg a férfiaknak ugyanebben az esetben nő a keresete” – állapította meg a tanulmány.

Orbán Viktor a Családok budapesti világtalálkozóján. A gender másodlagos, a család az első. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A fizetési egyenlőtlenségek egyébként a korral együtt emelkednek: az unióban a 75 év feletti nők 18 százalékát veszélyezteti a szegénység. Ez nem is csoda, hiszen életük során sokkal gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, vannak gyesen, és a gyerekek nevelése miatt egyébként is öt évvel kevesebbet dolgoznak, mint a férfiak. Ezért viszont a megtakarításaik és a nyugdíjuk is kevesebb. Nincs ez máshol Magyarországon sem, ahol a pénzügyek területén 70,7 pontot kaptunk, míg az uniós tagállamok átlagajóval magasabb, 79,6 pont.

Jó hír viszont, hogy a magyar nők egészsége egyáltalán nem rossz a többi EU-s tagállamhoz képest: a listán 86 pontot kaptunk a 100-ból, ez csak 1,4 ponttal kevesebb, mint az átlag. Az unióban egyébként a jellemző, hogy bár a férfiak aktívabbak és többet sportolnak, a nők kevesebbet isznak és dohányoznak, így kiegyenlítődnek az adatok.

Az oktatásban és a tudományban még mindig jelentős a férfiak és a nők közötti különbség, és ez Magyarországra is igaz. Ezen a területen csak 56,9 pontot kaptunk (az EU-átlag 63,4).

Nőnek a konyhában a helye

Az időbeosztásban látszik a leginkább, hogy sok országban még mindig a hagyományos családmodellben hisznek, és nincs ez máshogy Magyarországon sem. Mindössze nyolc olyan ország van az Európai Unióban – köztük Svédország, Dánia és Lettország -, ahol a nők és a férfiak körülbelül ugyanannyi házimunkát végeznek és a szórakozásra is egyformán jut idejük. A többi tagállamban viszont az otthoni teendők és a gyereknevelés hagyományosan a nőkre maradn, ami hátrányosan érinti őket a munkaerőpiacon. És hogy itt hogyan teljesítenek a magyarok? Nos, nem túl fényesen, hiszen a 65,7-es uniós átlaghoz képest mindössze 54,3 pontot kaptunk. Ráadásul ezen a területen romlottak is a magyar adatok, mivel 2005-ben még 61,1 ponton álltunk.

A magyar nőknek a konyhában és a gyerekek mellett van a helye. Fotó: Fortepan/EBNER

A magyar eredmények azért is különösen elkeserítőek, mert az esélyegyenlőség hiánya nemcsak a nők életében érezhető, hanem hosszú távú hatása is van az országra nézve. Bár a kormány tagjai – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – többször is hangsúlyozták, hogy számukra másodlagos a női esélyegyenlőségért folytatott harc, kutatások már régóta bebizonyították, hogy azokban a társadalmakban, ahol egyenlőbbek a nők és a férfiak, sokkal több gyermek születik.

Szociológusok régóta kutatják, milyen a fejlett országokban kapcsolat van a termékenységi adatok és a nők esélyegyenlősége között. Az eredmény a legtöbb esetben ugyanaz: minél egyenlőbbek a nők és a férfiak,

minél több lehetősége van egy nőnek a munkaerőpiacon és a társadalomban, annál szívesebben vállal gyermeket.

Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója például több tanulmányában is rámutatott, hogy azokban az országokban magasabb a gyermekvállalási kedv, ahol modernebb a szerepmegosztás, a férfiak is kiveszik a részüket a gyermeknevelésből és vannak jó minőségű óvodák és iskolák is.

Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy a magyar kormány sokat tenne az esélyegyenlőségért. A nők elleni erőszak minden formáját elítélő isztambuli egyezményt például a mai napig nem ratifikálta a parlament – utoljára éppen februárban akadályozták meg kormánypárti képviselők, hogy az egyezmény a parlament elé kerülhessen. De a politikusok nyilatkozataiból sem az derül ki, hogy küzdenének a nők helyzetének javításáért. Elég csak Kövér László házelnökre gondolni, aki a 2015-ös Fidesz-kongresszuson beszélt arról, hogy szeretné, ha „lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.”

Orbán Viktor miniszterelnök pedig ugyanabban az évben megrendezett Budapesti Demográfiai Fórumon egyszerűen zárta le a vitát, amikor kijelentette: a genderügy és a homoszexuálisok házassága kedves témák, de nem segítik elő a népességfogyás problémájának megoldását.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Elmosta az eső a budapesti megemlékezéseket, bár a megtartott rendezvények inkább a választások közeledtét jelezték.
A miniszterelnök szerint a magyarok helyett „homo brüsszelicust akarnak gyúrni belőlünk. 
A szervezők valószínűleg nagyobb tömegre számítottak. Videó a szürreális jelenetről.
A szakadó esőben tartotta meg ünnepi megemlékezését a Momentum Mozgalom
Az orbáni rendszer az önkény világa, amit le kell győzni – mondta a DK-elnöke.
A túlélő kislány azt mondta, a támadás olyan volt, mint amilyeneket filmekben lehet látni.
A kormány veszített az Eurostattal szembeni elszámolási vitában, de ezt is megoldják.