Ritka pillanat: egy asztalhoz ült Palkovics László és Hiller István

Az oktatási államtitkár egy konferencián elárulta: vizsgálják, hogy bevált-e a 16 évre csökkentett tankötelezettség.

Palkovics László szerint a központosítás segített az egyenlőtlenségek leküzdésében. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ritka alkalom, hogy a kormány bármely tagja nyílt vitára vállalkozzon egy ellenzéki politikussal. A Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Stiftung alapítvány közös konferenciáján most mégis ez történt. Az oktatáspolitika jövőjéről szervezett találkozón Palkovics László oktatási államtitkár és Hiller István, a szocialisták volt kulturális és oktatási minisztere ült egy asztalhoz.

Az persze már a beszélgetés elején kiderült, hogy sok egyetértésre nem lehet majd számítani, de azért így is akadtak érdekességek. Például az, hogy a két politikus máskor is szokott egymással beszélgetni – ezt maga Hiller István árulta el az első percekben.

Amikor azonban arra került sor, hogy mi az a három dolog, amit megtartanának – vagy Hiller esetében kidobnának – az elmúlt hét év oktatáspolitikai intézkedései közül, az államtitkár és a volt miniszter már gyökeresen eltérő álláspontot képviselt. Míg Palkovics a legnagyobb pozitívumok közé sorolta az iskolák állami fenntartását, az egyetemi rendszer átalakítását és szakképzési rendszer reformját, addig Hiller nemcsak a köznevelési, szakképzési és felsőoktatási törvényt dobná ki, hanem a Kliket is.

A volt szocialista miniszter megtartaná viszont a pedagógusok fizetésének központosítását.

Esélyegyenlőség vagy lehúzás?

Nem meglepő, hogy a legnagyobb vitát az iskolák központosítása váltotta ki. Palkovics szerint a Kliket nem kidobták, hanem átalakították, ami az iskolák érdekét szolgálta. Hiller szerint az államosítás célja valós, viszonyt annak mértékét és arányát elhibázottnak tartja.

„A cél az lett volna, hogy kiegyenlítődjenek az erőviszonyok és az alacsonyabb szintű iskolákat felhúzzák, de nem ez történt. A jobban teljesítőket lehúzták és a gyengén teljesítőknél pedig nem történt pozitív változás” – tette hozzá.

Palkovics szerint viszont éppen abban segítenek, hogy a kis falvakban élők is ugyanolyan esélyt kapjanak az oktatásban, mint a nagyvárosi tanulók.

„A falusi önkormányzatoknak korábban nem volt arra pénzük, hogy nyelvtanárt fizessenek,

ma viszont már ezeken a helyeken is tanítanak idegen nyelvet” – mondta az államtitkár.

Hiller azt is az államtitkár szemére vetette, hogy drasztikusan csökkent a felsőoktatásban tanulók száma. Szerinte a kormány kifejezett célja, hogy egyre kevesebb fiatal tanuljon a felsőoktatásban.

„Kormányváltáskor 361 347-en voltak a felsőoktatásban, most 255 588-an” – idézte a számokat az MSZP-s politikus, aki szerint a problémát az is tetézi, hogy rengetegen hagyják el az országot.

Iskolaelhagyás: értékelik az adatokat

A konferencián felvetődött a 16 évre csökkentett iskolakötelezettségi kor is, amiről még Palkovics is elismerte: meg kell vizsgálni, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.

„Korai értékelni, még nem tudjuk, hogy jó döntés volt-e. Sokan vitatkoznak rajta, hogy ezért növekedett-e az iskolaelhagyók száma, a kutatóink most értékelik az eredményeket” – mondta az államtitkár, aki szerint még a módosítást sem lehet kizárni.

Szerinte azt kell megoldani, hogy egyáltalán ne merüljön fel a kérdés, valaki kiesik-e emiatt az oktatási rendszerből. A kormány több más ok mellett éppen azért vezette be a kötelező óvodába járást, mert több OECD-kutatás is bebizonyította, hogy minél tovább kezdődik el a gyerekek szervezett nevelése, annál tovább a rendszerben maradnak. Ráadásul még a 8+1 éves általános iskola ötletét sem vetette el a kormány, ami szintén ezen segíthetne.

Hiller viszont úgy látja, még nem volt olyan ország, amely ennyire radikálisan és meggondolatlanul csökkentette volna a tankötelezettség korhatárát.

„Több mint 43 ezer olyan fiatal van, akik emiatt kiszorultak az iskolából, főleg a legszegényebb családokból származó lányok” – mutatott rá.

Hiller István szerint óriási hiba volt 16 évre csökkenteni a tankötelezettséget. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A volt miniszter szerint ők már sem szakmát, sem diplomát nem fognak szerezni, a társadalom jó szándékán múlik a sorsuk, ami „gyalázat”.

A kritikákra reagálva Palkovics László leszögezte, hogy még évek kellenek, hogy látszódjanak az intézkedések eredményei, és ez a magyar diákok teljesítményére is igaz. Azt is cáfolta, hogy az iskolaigazgatók semmilyen szabadságot ne kapnának.

„Összesen 450 iskolaigazgatónak járt le idén a megbízása, és összesen három helyen kérdőjelezték meg a végső döntést” – utalt a számokra Palkovics, hozzátéve, hogy minden kinevezéshez hét helyről kérnek véleményt.

Mi lesz a pedagógusokkal?

A beszélgetésen természetesen szó volt a mai magyar oktatás egyik legnagyobb problémájáról, a pedagógushiányról is. Ahogy azt a Zoom is megírta, az országban jelenleg összesen 4752 tanár hiányzik (ebben a számban az összes intézmény benne van.) A konferencián felszólaló Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tanároknak csak 10 százaléka 30 év alatti, és a következő tíz évben 40 ezren mennek majd nyugdíjba.

Palkovics válaszában arra figyelmeztetett, hogy a hazai felsőoktatásból jelenleg a hallgatók 16 százaléka tanári végzettséggel kerül ki, ez a legnépszerűbb szakma. Az pedig most is megoldható, hogy a nyugdíjas pedagógusok 10 órát vállalhassanak a nyugdíjuk megtartása mellett, a kormány pedig ezt a jövőben jelentősen megemeli majd.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Elmosta az eső a budapesti megemlékezéseket, bár a megtartott rendezvények inkább a választások közeledtét jelezték.
A miniszterelnök szerint a magyarok helyett „homo brüsszelicust akarnak gyúrni belőlünk. 
A szervezők valószínűleg nagyobb tömegre számítottak. Videó a szürreális jelenetről.
A szakadó esőben tartotta meg ünnepi megemlékezését a Momentum Mozgalom
Az orbáni rendszer az önkény világa, amit le kell győzni – mondta a DK-elnöke.
A túlélő kislány azt mondta, a támadás olyan volt, mint amilyeneket filmekben lehet látni.
A kormány veszített az Eurostattal szembeni elszámolási vitában, de ezt is megoldják.