Orbánnak is odaszúrt Juncker az évértékelő beszédében

Az Európai Bizottság elnöke többek között az uniós szolidaritás és a jogállamiság fogalmáról is beszélt évértékelő beszédében.

Jean-Claude Junckernek nemcsak terveket, hanem saját örökségét is le kell tennie az asztalra. Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images

Erősebb Európáról, a szolidaritás és a jogállamiság fogalmáról is beszélt Jean-Claude Juncker az Európai Parlament (EP) mai strasbourgi plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében leszögezte, a tagállamok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit. Ezzel egyértelműen az Orbán-kormánynak üzent.

A beszéd címszavakban:

  • Az EU gazdasága helyreállt, tartós a növekedés
  • Európa a szolidaritás földje marad, a menekültkérdésben új javaslatok várhatók
  • A tagállamok kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság ítéleteit
  • Munkaerőpiacot szabályozó hivatalt hoznának létre
  • A kétsebességes Európát elveti
  • Közös gazdasági és pénzügyminiszteri poszt jöhet
  • Gyorsítanák a schengeni bővítést

Jean-Claude Juncker olyan pozitívumokkal kezdte beszédet, mint “Európa gazdasága helyreállt”, “öt éve tart a növekedés”, “jelenleg 2,2%, ami nagyobb mint az Egyesült Államokban”. A munkanélküliségre kitérve arról is beszámolt, hogy még soha nem dolgoztak ennyien az EU-ban, mint jelenleg.

A menekültpolitika kapcsán arról beszélt, hogy új szabályok kidolgozására van szükség. Sajnálatát fejezte ki, hogy nem minden tagország mutat egyenlő módon szolidaritást a bevándorlókkal kapcsolatban.

Konfliktusforrás a migrációs ügy

Ugyanakkor kiemelte, hogy a törökökkel tavaly kötött megállapodásnak köszönhetően a nyugat-balkáni útvonalon jelentősen csökkent a migrációs nyomás. A beszédből kiderült, hogy a bizottság a hónap végére új javaslatokkal fog előállni: ezek azt szolgálják majd, hogy fel lehessen gyorsítani azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak menedékre, továbbá javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával. “Nem viselhetik egyedül a határvédelem felelősségét az EU külső határain fekvő tagállamok” – jelentette ki. Elismerte, hogy a migráció ügye számos konfliktust okozott, mégis sikerült komoly előrehaladást elérni, a külső határok védelme például sokkal hatékonyabb, mint korábban, és jelentősen csökkent az illegálisan Európába érkezők száma is.

Oldalvágás a magyar kormánynak

Az Európai Bíróság ítéleteivel kapcsolatban kijelentette Juncker – érezhetően Magyarországra utalva – , hogy azokat mindenkinek el kell fogadnia.

“Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes”

– hangsúlyozta Juncker. Az “Európai Unió nem állam, de legyen jogállam” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Mindez egyértelmű utalás volt az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítéletére. A luxemburgi testület döntésének értelmében Magyarország (és Szlovákia) nem vonhatja ki magát a kötelező kvóták alól, így meg kell vizsgálnunk a ránk kirótt 1294 menekült kérelmét. A magyar kormány ellentmondásosan nyilatkozott arról, hogy betartjuk-e a határozatot, de Navracsics Tibor, a Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa úgy nyilatkozott a Zoom.hu-nak adott interjújában, hogy nem tud arra példát, hogy egy tagállam ne hajtott volna végre bírósági határozatot.

Javaslatok egy erősebb Európáért

Juncker egész beszédet áthatotta, hogy a Brexit miatti fiaskó után erősebb EU-t képzel el és több javaslattal is előállt. Egy munkaerőpiacot szabályozó hivatallal a munkaerőáramlást szabályoznák. Elmondta, nem lehetnek másodrangú munkavállalók, akik ugyanazt a munkát végzik ugyanott, azoknak ugyanannyi pénzt kell keresniük.

A kétsebességes Európával kapcsolatban szkeptikus, támogatná az euróövezet bővítését, ellenben azt elutasítja, hogy külön testületek alakuljanak az EU-n belül. Támogatja a páneurópai pártlisták létrehozását a következő európai parlamenti választáson, az eurót használó országok külön közös parlamentjének felállítására vonatkozó javaslatokat azonban nem tartja “túl izgalmasnak”.

Megerősítette, közös gazdasági és pénzügyminiszteri posztot, illetve valutaalapot kell létrehoznia az Európai Uniónak a belső piac erősítésére, az integráció mélyítése érdekében. Úgy fogalmazott, nem lenne muszáj új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne.

Élelmiszerminőség

Magyarország még egyszer előkerült a beszédében, amikor kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja az élelmiszerek eltérő minőségét az Európai Unión belül. Szerinte nem megengedhető, hogy az állampolgárok bizonyos országokban azonos márkanév alatt gyengébb minőségű élelmiszereket kapjanak.

Nem lehetnek másodrangú fogyasztók, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában,

a magyarok nem érdemelnek kevesebb húst a húsételekben.

A beszéd végén újra szóba került a Brexit, amely kapcsán hangsúlyozta, a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja. “A Brexit nem minden és nem Európa jövője”.

Jean-Claude Juncker több, korábbi interjúban is elismerte: ez az évértékelője sokkal fontosabb, mint a tavalyi. Az Európai Bizottság elnökeként már csak két éve van rá, hogy olyan örökséget hagyjon maga után, amire ő is büszke. Ha ez nem sikerül, akkor félő, hogy úgy fog bekerülni a történelemkönyvekbe, mint „a biztos, aki elvesztette Nagy-Britanniát”.

Alaposan felkészült rá

Juncker a Politico brüsszeli kiadásának a beszéd előtt elismerte, hogy a nyári hónapokban rengeteget konzultált a nemzeti parlamentekkel és kormányokkal, sőt még a szakszervezetekkel és a kereskedelmi kirendeltségekkel is. Saját biztosainak is fontos szerepet szánt: nekik szondázniuk kellett kormányuk álláspontját több dologban, például arról is tájékozódniuk kellett, mit szólnának a hetes cikkely megindításához Lengyelország esetében.

Juncker arra is kíváncsi volt, mik azok a fontos témák, amik a tagállamok közvéleményt érdeklik, nemcsak nemzetközi, hanem lokális szinten. A biztosok találkozóján így Lengyelország és Törökország mellett felmerül például a katalán népszavazás kérdése – írta az Euractiv. A nyár előtti utolsó ülés azért is volt különösen érdekes, mert a biztosok tényleg szabadon beszélhettek, és semmilyen előzetes forgatókönyv nem volt.

Tavalyi beszédében Juncker a populizmus ellen is felszólalt. Jean-Claude Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images

A bizottság elnöke azonban itt nem állt meg: sok állam-és kormányfőt is felhívott, hogy kikérje a véleményüket. Az unió helyzetéről tárgyalt például Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is, de beszélt Robert Fico miniszterelnökkel is, akinek kormánya – a kvótaper ellenére – egyre inkább közeledik Brüsszelhez. A konzultációkból nem maradtak ki a Brüsszelben állomásozó diplomaták és az európai parlament frakcióvezetői sem.

A populizmus volt a rém

Tavalyi beszédében Juncker mindenekelőtt a populizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet. Akkori felszólalásában úgy vélte, hogy a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni.

Míg a populizmust azóta valamennyire sikerült kezelni, az akkor említett európai katonai erő megteremtésében nem sok előrehaladás történt. Juncker másik nagy témája 2016-ban ugyanis pont ennek a létrehozása volt, ami a NATO-t kiegészítve működne. A bizottság elnöke akkor úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot, és kiemelte, hogy a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd euróba kerül az uniónak.„Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon” – jelentette ki a bizottság elnöke, aki azt is leszögezte: „nem vagyunk nihilisták”.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Viszont a Milka gyárát meglátogatva kiderült, hogy az igazán szerencsés malacok csokit kapnak tápnak.
A koppenhágai rendőrség szerint a férfi tavaly novemberben kezdte a vásárlásokat. A társa szökésben van.
Szombaton és vasárnap is futóversenyek lesznek a fővárosban. Lezárások, pótlóbuszok, dugók.
A létesítményt kiszolgáló vasutasok munkabeszüntetése akár meg is béníthatná a gyár működését.
A phenjani rezsim kül- és belpolitikai céljai negyed évszázada változatlanok.