Konfetti és Budapest nélkül: Párizsé a 2024-es, Los Angelesé a 2028-as olimpia

Érdeklődés hiányában egyszerre döntött a két következő nyári olimpia helyszínéről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Budapest hiába vágott neki, már korábban kiszállt.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke (k), valamint Anne Hidalgo párizsi (b) és Eric Garrett Los Angeles-i polgármester a döntés kihirdetése után. Fotó: MTI/AP/Martin Mejia

Szerdán a perui Limában kihirdették, hogy a 2024-es nyári olimpiának Párizs, a 2028-as játékoknak pedig Los Angeles ad majd otthont. A döntés előtti izgalom, államfői, kormányfői lobbizás, a rendező nevének borítékból kihúzása – ezek mind elmaradtak, mert valójában egy, a NOB és a két város közötti megállapodást szentesítettek a NOB 130. ülésén.

Menekülés a győzelembe

A mostani döntéssel eldőlt, London (1908, 1948, 2012) után Párizs és Los Angeles is háromszoros rendezővé lép elő; az európai nagyváros a 1900 és 1924 után, az amerikai metropolisz pedig 1932 és 1984 után ad helyet a játékoknak. Így az is világos, hogy a legközelebbi olimpiai dátum, amire pályázni lehet a 2026-os téli verseny, míg a nyári „kiadásból” 2032 a következő nyitott dátum.

Thomas Bach, a NOB német elnöke azzal indokolta korábban, hogy miért döntenek egyszerre két házigazdáról, hogy a helyszín-kijelöléseknél túl sok vesztes marad, akik megérdemelnék a rendezést. Valójában azt a kudarcot fedheti el ezzel a szervezet, hogy a 2022-es téli olimpiai döntés után a 2024-es nyárinál is elfogytak a jelentkezők. Utóbbi versenyben sorrendben Boston, Hamburg, Róma és végül Budapest is visszalépett. (Az olimpiai pályázatról itt és itt is írtunk részletesen.)

Az olimpiai láng ég az 1932-es és az 1984-es nyári olimpiai játékoknak otthont adó stadion főbejárata felett Los Angelesben. Fotó: MTI/AP/Richard Vogel

A NOB-elnök már tavaly decemberben bedobta a rendkívüli ötletet, amikor még Budapest is versenyben volt. Aztán januárban jött a Momentum és a sikeres népszavazási aláírásgyűjtés, Orbán Viktor pedig gyorsan lefújta a főváros pályázatát.

Nem volt francia kompromisszum

Innentől már csak az volt a kérdés, hogy az állva maradt Los Angeles és Párizs közül melyikük kapja melyik időpontot. Ez is gyorsan eldőlt, mert a franciák minden kompromisszumkészség nélkül az első pillanattól kijelentették: 2024 vagy soha. “Továbbra is ragaszkodtunk 2024-hez, mert hittünk a pályázatunkban” – mondta a szerdai Le Monde-ban Laura Flessel francia sportminiszter. “Azért nem nyitottuk meg soha az ajtót 2028 felé, mert készen állunk 2024-re és biztosak vagyunk magunkban” – tette hozzá. A franciák valójában egy hosszú távú sportfejlesztési program részeként tekintettek az olimpiára, 2016-ban futball-Eb-t, idén kézilabda-világbajnokságot is rendeztek, és számos sportágban adnak, adtak helyet világversenynek. Ráadásul a franciák elszántságát növelte, hogy 1992-ra, 2008-ra és 2012-re is sikertelenül pályáztak.

A hajthatatlan francia állásponttal szemben Los Angeles nyitottabb volt, de bírálta a francia fellépést, mert azt az amerikaiak ultimátumként értékelik. Az amerikaiaknál meg a visszafogottság volt érthető, hiszen LA eredetileg nem indult volna 2024-ért: az USA olimpiai bizottsága Boston választotta ki az ország városai közül 2014-ben (igaz, ezek között ott volta kaliforniai város). Boston azonban még a pályázat NOB-hoz történő benyújtása előtt 2 hónappal, 2015 nyarán visszalépett, és ekkor ugrott be a helyére Los Angeles.

Megvilágítva áll az olimpiai játékok szimbólumát ábrázoló installáció a párizsi Eiffel-torony előtt levő Trocadero téren Fotó: MTI/AP/Francois Mori

A NOB végrehajtó bizottsága júliusban döntötte el végleg, hogy felrúgva az eredeti szándékát, a limai ülésén egyszerre két helyszínt nevez meg, és nem sokkal később megállapodott Los Angelesszel a 2028-as rendezésről.

Egyik helyszínnel sem vállal nagy kockázatot a NOB: nemcsak azért, mert demokratikus ország világhírű városairól van szó, hanem azért is mert mindkét helyszínen körülbelül 90 százalékos a szükséges sportlétesítmények készültsége.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

A vádlottak közül sokan ma is ugyanabban a munkakörben dolgoznak Ajkán, mint a tragédia idején. A védő szerint a MAL feladait átvevő vállalkozás működését veszélyeztetné, ha a vádlottaknak Győrbe kellene utazniuk a megismételt eljárásra.
Orbán Viktor falujában jártak az EU-ellenőrök, hogy megnézzék, mire ment el a 600 milliós uniós támogatás.
Az oktatási államtitkár egy konferencián elárulta: vizsgálják, hogy bevált-e a 16 évre csökkentett tankötelezettség.
Egy összedőlt iskolában legalább 30 gyerek halhatott meg Mexikóvárosban.
Nem kerül négy százalék közelébe a növekedés és lassabban nőnek az árak.