Erősebb és szolidárisabb Európát hirdetett meg Jean-Claude Juncker

Fotó: Jasper Juinen/Bloomberg via Getty Images

Az elemző szerint Juncker konkrét lépéseket javasolt a föderatív Európa létrehozásához.

Erősebb és szolidárisabb Európát hirdetett meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlamentben (EP) megtartott évértékelő beszédében. A bizottság elnöke erre a két hívószóra építette fel a beszédét, továbbá megfogalmazta azokat a hiányosságokat, amikre az uniónak válaszokat kell adnia.

Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője a Zoom.hu-nak elmondta, hogy Juncker évértékelő beszédében azok a tervek hangoztak el, amiket már márciusban is felvázolt, de kiegészítette idáig nem hallott új elemekkel is.

A szakértő szerint három fontos politikai eleme volt az beszédnek. Először is

a közös uniós gazdasági és pénzügyminisztérium,

létrehozása. A bizottság elnöke szerint nem kellene új hivatalt létrehozni, a tisztséget a bizottság egyik tagja is betölthetné, aki egyben az eurócsoport elnöke is lenne. Az eurócsoport informális testület, ahol az euróövezeti tagállamok pénzügyminiszterei az euróval kapcsolatos kötelességeiket érintő kérdéseket vitatják meg.

A második felvetés, hogy amíg a többessebességes unió működik, addig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az eurózónán kívül országokkal is mélyebb pénzügyi együttműködés kialakulhasson, illetve

Európai szuperállam vagy valami más?

Az Európai Unió történetét végigkíséri a nemzetállamok közötti együttműködésről szóló vita, amely két koncepciót különböztet meg: a föderációs és a nemzetállamok Európáját. Az unió megalakulása előtt például Nagy-Britannia informális, kormányközi együttműködésen alapuló kooperációban gondolkodott, Franciaország és a Benelux államok a föderatív megoldást szorgalmazták.

Európai Unió mai állapotában szuverén államok társulása, amely számos közös rendelkezéssel, intézménnyel is rendelkezik, a gazdasági és politikai együttműködés érdekében pedig a tagállamok le is mondtak egyes kompetenciákról.

jöjjön létre a valutalap.

A szakértő szerint azonban bizonyos különbségek mindenképpen konzerváltak az unión belül. Példának említette Lengyelországot, Magyarországot is, ahol továbbra is ódzkodnak az euró bevezetésétől, Dánia esetében pedig kormányoktól függetlenül fel sem merül, hogy a valutájukat lecseréljék.

Harmadik elem egy új politikai intézmény megalkotása:

„Juncker az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásával egy új centralizált pozíciót hozna létre”

– mondta a szakértő, aki szerint az elnök ezzel a javaslatával az unió
föderatív berendezkedésének irányába tett egy újabb lépést a szupranacionális szervek befolyásának növelésével.

Sürget az idő

Juncker idén márciusban mutatta be az úgynevezett Fehér Könyvet, amelyben több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az integráció jövőjéről. A bizottság elnöke kitért akkor is a Brexit utáni uniós integrációra, illetve azt mondta, hogy le kell tenni az unió alapjait 2025-ig.

Zgut Edit szerint akkor egyértelművé tették a bizottság részéről, hogy az
integráció mélyítése legfőbb prioritást élvezi, azonban nem kergetnek illúziókat a tagállamok egységes állapotáról. „Juncker a márciusban hasonló irányokról beszélt, mint most, és kitért arra is, hogy számos kérdésben még mindig vannak ellentétek” – mondta a szakértő.

Juncker szerint a közös határok közös határvédelmet is jelentenek, de szolidárisnak kell lenni a menekültek befogadásában is. Forrás: MTI/Európai Tanács/Enzo Zucchi

Juncker azonban alapértékekben nem ismer el külön utakat: „az Európai Unió nem állam, de legyen jogállama”, mondta és hozzátette, hogy előreláthatólag emiatt is kitolódik Törökország EU-s csatlakozási folyamata. A bizottság elnöke azt is megemlítette, hogy a tagok minden esetben kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság jogerős ítéleteit, és az alapjogok csorbulásával jár, amennyiben ez nem történik meg. „Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára és nem Európa-képes” – mondta Juncker .

„Juncker a többsebességes uniót meghaladva akar mélyebb intergrációt, de ez jelenleg szinte lehetetlen. A tagállamok egy része gyorsabban mélyítené az integrációt bizonyos területeken, mások pedig erre még nincsenek felkészülve, vagy politikai alapon maradnak kívül, mint például az eurozóna esetében. De ide sorolható az Európai Ügyészség is, aminek Magarország szintén nem tagja.” – mondta Zgut, aki szerint a viták lefolytatása azonban természetes folyamat az unió életében.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Elmosta az eső a budapesti megemlékezéseket, bár a megtartott rendezvények inkább a választások közeledtét jelezték.
A miniszterelnök szerint a magyarok helyett „homo brüsszelicust akarnak gyúrni belőlünk. 
A szervezők valószínűleg nagyobb tömegre számítottak. Videó a szürreális jelenetről.
A szakadó esőben tartotta meg ünnepi megemlékezését a Momentum Mozgalom
Az orbáni rendszer az önkény világa, amit le kell győzni – mondta a DK-elnöke.
A túlélő kislány azt mondta, a támadás olyan volt, mint amilyeneket filmekben lehet látni.
A kormány veszített az Eurostattal szembeni elszámolási vitában, de ezt is megoldják.