Mikor rendezhet legkorábban Budapest olimpiát?

A kormány belevágott egy jövőbeni budapesti olimpia helyszíneinek felépítésébe, a MOB viszont még nem hozott elvi döntést. A sportközgazdász szerint reálisan 2040-re érhet a rendezés közelébe Magyarország. A budapesti olimpia legnagyobb támogatója szerint csak országos népszavazás után van értelme pályázni.

Orbán Viktor miniszterelnök és Thomas Bach, a NOB elnöke idén júliusban, MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szerdán dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a perui Limában a 2024-es és a 28-as olimpiák helyszínéről. Igen, egyszerre kettőről, ami a német NOB-elnök, Thomas Bach szerint csak nyerteseket eredményez. Valójában az olimpiai testület saját korábbi szabályait lépte át verseny közben, és ezzel elismerte vereségét.

Mindenki nyer, csak a NOB veszített?

Dőltek a dominók A 2024-es olimpia megrendezésére eredetileg Boston, Budapest, Hamburg, Párizs és Róma jelentkezett be. Bostonban dőlt először össze a pályázat, ahol még a NOB-hoz való benyújtás előtt megfordult a közvélemény, illetve megindult egy referendum így visszalépett a város. Az USA olimpiai bizottsága még időben tudott lépni, így került Los Angeles a versenybe. A következő visszalépő Hamburg volt, ahol népszavazást tartottak és a város szavazóinak 51,6 százaléka nemet mondott az olimpiára. A következő visszalépő Róma volt, ahol a politikai kampány része is lett az olimpia: Viginia Raggi a lemondás ígéretével lett tavaly ősszel a város új polgármestere és be is tartotta szavát. Az utolsó visszalépő Budapesten még a referendumig sem kellett eljutnia az ellenzőknek, hiszen a szárba szökkenő Momentum NOlimpia kampányával csak a helyi népszavazáshoz szükséges aláírásokat gyűjtötték össze. Ezek után néhány nappal Orbán Viktor úgy döntött, visszavonják a pályázatot.

Az ugyanis eldőlt, hogy a 2024-es rendezésre pályázó városok közül csupán Los Angeles és Párizs maradt versenyben. Decemberben, amikor még Budapest is ott volt a kandidálók között, Bach bedobta nagy ötletét, hogy egyszerre két helyszínről döntsenek. Indoka az volt, hogy a helyszín-kijelöléseknél túl sok vesztes marad.

Korábban lehet, hogy így volt, de a három jelentkező sem volt sok, Budapest visszalépésével pedig csak ketten maradtak. Valójában Bach így igyekszik elfedni azt, hogy nagy baj van: a világ nagyvárosai, pontosabban lakóik, szavazóik korántsem lelkesek az olimpiával járó kiadások, kellemetlenségek, fennakadások miatt. Már a 2022-es téli olimpia helyszínkiválasztása is intő jel volt, a sorozatos visszalépések miatt csak Peking és a kazah Almati között lehetett választani. Arra még lehetett azt mondani, hogy „csak” a téli olimpiáról volt szó, de a 2024-es rendezéssel kapcsolatban ugyanez megismétlődött. (A visszalépésekről a keretes írásunkban olvashat.)

Mindent megépítünk

Mivel júliusban a NOB megállapodást kötött Los Angelesszel a 2028-as rendezésről, a 24-es időponthoz ragaszkodó Párizs lesz a házigazda hét év múlva; a NOB-ülésre csak ezen alkuk szentesítése vár.

Budapest februárban visszalépett a 2024-es pályázattól, azonban ha figyeljük az Orbán-kormány lépéseit, egyértelmű, hogy a kormányfő elhatározta: Magyarország mindent megtesz a rendezésért, ha kell, előre megépíti az olimpiai infrastruktúrát. Jelen állás szerint azonban a legkorábbi időpont a 2032-es játékok, amelyiket egyáltalán meg lehet pályázni – még a jelentkezés beadásáig is hat év van hátra.

Csak népszavazással?

„Elvi döntés még nem született a Magyar Olimpiai Bizottság részéről a 2032-es magyarországi olimpiarendezéssel kapcsolatban. A MOB továbbra is támogatja egy későbbi olimpia hazai megrendezését, ezt a szervezet alapszabálya is célként fogalmazza meg” – válaszolta a MOB sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy mikor futhat neki újra Budapest a pályázásnak.

A MOB vezetőségének az a meggyőződése, hogy ehhez többségi társadalmi és összpárti politikai támogatottság szükséges, melynek referendum az alapja, írták.

A 2024-es pályázatunk logója a Batthyány téren idén januárban január 18-án, MTI Fotó: Máthé Zoltán

„Idén nyáron több nagy sporteseményen megmutattuk Európának és a világnak, hogy jó házigazdák tudunk lenni, kiváló versenyeket tudunk szervezni, és emellett sportlétesítmények terén is igen jól állunk. 2032-ig még sok idő van hátra, addig is szívesen lennénk házigazdái további világversenyeknek, multisport-eseményeknek.”

Bezavarhat még Oroszország és Németország is

„A kérdés leginkább a 2032-es rendezés. A jelenlegi szándékok szerint Oroszország, India és egy regionális pályázattal Németország szállhat versenybe. A helyszínről szóló döntések pedig nemcsak sportpolitikai, hanem politikai döntések is. Azt se felejtsük el, hogy feltehetően ez lesz az utolsó helyszíndöntés a jelenlegi elnök, a német Thomas Bach idején – kezdte az esélylatolgatást Dénes Ferenc sportközgazdász. – Európai rendezés esetén pedig a legkorábbi időpont Budapest számára 2040.”

Hozzátette, olyan távoli időpontokról van szó, hogy minden esélylatolgatás csak azzal a kitétellel érvényes: a mai keretrendszerek között tesszük ezeket. A sportközgazdász szerint az se zárható ki – vannak ilyen hangok –, hogy valamikor a jövőben állandó helyszíne lesz az olimpiának.

Játék a számokkal Játsszunk el a gondolattal, hogy 2032-ben, vagy esetleg 40-ben Magyarország olimpiát rendez! Hány évesek lennének akkor most meghatározó sportolóink, politikusaink? Háromszoros olimpiai bajnokunk, Hosszú Katinka a korábbi időpontban is 43 éves lenne. A Rióban bronzérmes úszó, Kenderesi „Sajtburesz” Tamás 36. évében járna, ha korábban olimpiát rendeznénk. Ha azt nézzük, hogy a riói magyar érmesek átlagéletkora magas volt, 30 év, akkor az 2032-es „átlagos” érmes már 15 éves, de a 2040-es is elkezdte az általános iskolát, és jó eséllyel már későbbi sportágát is ismeri. A magyar olimpiarendezés fő felhajtóereje, Orbán Viktor 15 év múlva is csak 69 éves lesz, a későbbi időpontban már 77. A BOM cikkünkben is megszólaló alapítója, Szalay-Berzeviczy Attila 2032-ben épp 60. évét tölti be, a MOB jelenlegi elnöke, Kulcsár Krisztián pedig a 61-et. A budapesti nagyberuházások kormánybiztosa, aki az olimpiáért is felelt, Fürjes Balázs szintén 61 éves lesz 2032-ben.

Dénes Ferenc szerint eddig működött az olimpiai helyszínek kiválasztásának folyamata, az elmúlt évtizedekben tolongtak a városok a lehetőségért. Most viszont azt lehet látni, hogy Rómában polgármesteri széket lehetett nyerni a pályázat lemondásának ígéretével, míg Budapesten egy politikai erő megjelenéséhez vetetett az olimpiarendezés létjogosultságának megkérdőjelezése. A rendezésre jelentkező országok városok szavazói láthatták az elmúlt időben, hogy rövid távon csak két amerikai város, Los Angeles és Atlanta jött ki nyereséggel az olimpiából, hosszú távú befektetésként pedig jószerivel csak Barcelona.

„Mindenki számolgat, és sok helyen rájöttek, hogy a rendezéssel nemcsak az építkezések költsége jár, hanem illik számolni a fenntartási és megújítási költségekkel is. Egy új sportlétesítményre a következő 15-20 évben ugyanannyi pénzt kell fordítani, mint amennyi a bekerülése volt. Van egy másik ok is, amiért a potenciális rendezővárosok társadalmai veszítettek lelkesedésükből: az a kényelmesség, amely azt mondatja ki, hogy nincs szükségük hét éven át tartó építkezésekre, amelyek az utolsó két évben már szó szerint éjjel-nappal folynak. Ráadásul ezek a megállapítások nemcsak az olimpiára, hanem általában a megasport-rendezvényekre is igazak.”

Jó eséllyel

„A 2032-es olimpiát kell Budapestnek célba vennie. Az úszó-vb alkalmával idén nyáron a világ meggyőződhetett arról, hogy Magyarország készen állt volna már a 2024-es olimpia házigazdájának szerepére is – jelentette ki a Zoom.hu-nak Szalay-Berzeviczy Attila. A hazai rendezés ötletét 2005 óta felkaroló Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója szerint a jelenlegi helyzetben a pozitívumokat kell nézni. – Nyolc évvel több időnk maradt az esetleges gyengeségeinken dolgozni.”

A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke szerint amiatt sem kell aggódni, hogy 2024-ben Párizs lesz a házigazda, mivel a NOB már korábban búcsút mondott a rotációs elvnek. 2018-ban, 2020-ban és 2022-ben, azaz három egymást követő olimpiának is Ázsia ad otthon és korábban arra is volt példa, hogy Európa akár kétszer is lehet házigazda egy nyolcéves cikluson belül.

Szalay-Berzeviczy Attila BOM-alapító, MTI Fotó: Kovács Tamás

„A NOB mostani döntése azt üzeni, hogy 2032-ben bárkinek örülnek és bárki megkaphatja a nyári játékok rendezési jogát, akit pályázata alapján alkalmasnak találnak. A 2024-es pályázat fényében pedig szűk azon városok és országok listája, amelyek ilyen előre haladott állapotban vannak a felkészülésben, viszont nem rendeztek olimpiát az elmúlt 20 évben. Mindezek miatt Budapest szerintem jó eséllyel pályázhatja meg a 2032-es olimpia rendezését” – vallja Szalay-Berzeviczy Attila, aki július óta Kulcsár Krisztián MOB-elnök főtanácsadója is.

Csak népszavazással

A BOM-elnök szerint mivel a 2024-es pályázatunk úgy végződött, hogy a budapestiek kifejezték népszavazási szándékukat, ezért a 2032-es pályázatot csak egy sikeres, országos referendum után nyújthatjuk be. Ennek előkészítését pedig el kell kezdeni.

Annak kapcsán, hogy a kormány a 2024-es pályázat lefújásától függetlenül fel kívánja építeni az olimpiai sportinfrastruktúrát, Szalay-Berzeviczy Attila úgy vélekedik, hogy egy utóhasznosítási és fenntarthatósági szempontból átgondolt és fokozatos sportinfrastruktúra fejlesztésnek van értelme.

„Persze csak akkor, ha az nem veszélyezteti semmilyen módon a makrogazdasági egyensúlyi helyzetünket, és emiatt nem marad források nélkül más olyan kritikusan fontos ágazat, mint az oktatás és az egészségügy. A 2024-es pályázat bukásának viszont van egy nagyon fontos üzenete a kormány irányába: a sporttal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztések pénzügyeit kimagaslóan transzparensen kell menedzselni és kommunikálni, mert ha a bizalom nem erősödik meg, akkor az az olimpiai referendumon fog visszaütni” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint megakadályozhatóak lennének a napokban kirobbant áfacsalási ügyhöz hasonló esetek. Az alapvető problémát azonban az uniós és a magyar adópolitika jelenti.
Az amerikai Heritage Foundation befolyásos politikai elemzője szerint a magyar kormányfő menekültkérdésben a filozófiai és a politikai vitát is megnyerte.
A mentőket az egyik Mohács utcai ház elé riasztották.
A lakhelyüket sem hagyhatják el és nyomkövetőt is kaptak.
Az is kiderült, a szülők a tisztaságot és a tájékoztatást tartják a legfontosabbnak.
Ritka párosítás fegyverropogásra csúszdázni, de Pécsen ez sem lesz lehetetlen.
Mintegy egymilliárd euró értékben készül a kormány számlakat küldeni Brüsszelbe.
A tűzoltóknak feszítővágó segítségével kell kiszedni a sérülteket a roncsokból.