Szemfényvesztés az uniós pénzek kifizetése, játék a számlákkal

Az állam nagyobb részt az egyik zsebéből a másikba rakja az uniós előlegeket.

Épülő innovációs és inkubációs központ a debreceni repülőtéren. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hol parkolnak az uniós pénzek megelőlegezésére szolgáló adóforintok? Milyen garancia van arra, hogy az uniós támogatások büdzséből történő megelőlegezése nem vezet a Questor vagy a Buda-Cash botrányhoz hasonló szabálytalan befektetésekhez? A kérdés indokolt, tekintve, hogy az állami cégek és intézmények az uniós projektek esetében 50, illetve 100 százalékos előleg lehívására jogosultak, vagyis jóval azelőtt, hogy egyetlen kapavágás történne, a teljes támogatás feléhez vagy egészéhez hozzájuthatnak. Több százmilliárd forint kell, hogy parkoljon náluk a 2014-2020 közötti finanszírozási ciklus pénzeiből. Ezek sorsát firtatta a Zoom a Miniszterelnökségnél.

Az idén már több mint ezermilliárd forint előleget fizetett ki az állam a költségvetés terhére az uniós projektek megelőlegezésére, s a Miniszterelnökség válasza szerint

a költségvetési szerveknél, önkormányzatoknál és állami vállalkozásoknál eddig összesen 2080 milliárd forint landolt.

Az előleget azonban hiába kapják meg ezen intézmények, a beruházásokat elvégző cégekhez, végső soron a gazdaságba, ennek a töredéke jut el. Mint korábban a Zoom megírta, még 500 milliárd forint sem érkezett meg. Az uniós támogatások – előlegként és a magyar költségvetésből történő – erőltetett kifizetése innen nézve inkább píárnak és szemfényvesztésnek tűnik. Amint a kancellária válaszából kiderül, az előleg nagyobb része ugyanis a mai napig az államkincstárnál vezetett számlákon heverhet.

Gyorsítás mindenáron

Aki megnyer egy pályázatot, aláírja a szerződést, másnap megkaphatja az uniós támogatási összeg 50 százalékát – így mutatta be tavaly Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az uniós források elosztásának új rendszerét a HVG-ben. Fénysebes pénzosztást vetített előre az a terv, hogy 2019 közepéig minden támogatói szerződést megkötnek. Különösen, hogy az államháztartás egyes szervezetei még több, 100 százalékos előlegre jogosultak. Hamar világossá vált, hogy az Brüsszel nem fizet előre, legalábbis a nagyberuházásoknál szokásos 30 százaléknál többet. A magyar kormány azonban nem tágított, és a költségvetésből nyújtja a gáláns előleget. A büdzsé megcsapolására a magyarázat: versenyelőnyt hoz, ha Magyarország évekkel hamarabb tudja garantálni a források felhasználását, mint a régió többi tagállama, s a beruházások gyorsabban kezdenek el a köz javára termelni.

A kormány a 2014-2020-as uniós pénzek mihamarabbi elköltését tűzte ki célul, nyilván a 2018-as választások megnyerésének sem árt, ha minél hamarabb, minél több pénzt nyomnak a gazdaságba, mintegy mesterségesen serkentve a növekedést. Mindenesetre a kormány az idei 4,1 után 2018-ra 4,3 százalékos növekedést vár, ami a lokális csúcs lesz, 2019-2021 között már 3,8-3,6 százalékos sávba lassul a gazdaság. A kormány a gyorsítására találta ki az előlegek kifizetésének rendszerét. Ennek keretében az uniós pályázatok kedvezményezettjei bőven a brüsszeli utalás előtt megkaphatják a projekt támogatási összegének ötven, de akár száz százalékát is, mindezt a magyar költségvetés terhére. Az előlegek kifizetésére elvileg azért kerül sor, hogy

így segítsék a likviditáshiányos közintézményeket, állami cégeket a beruházások elindításában

– válaszolta a Miniszterelnökség a Zoom kérdéseire. (A választ némileg árnyalja, hogy a cégek azért sem kapják meg az uniós támogatásokat – és szorulnak rá az előlegekre -, mert a magyar kormány be sem nyújtja a számlákat Brüsszelnek.) A kedvezményezett feladata, hogy az előlegből megkezdje a beruházásokat, elindítsa a megrendeléseket.

Ebből a pénzből viszont csak akkor lesz gazdasági növekedés, ha az a beruházást végrehajtó cégekhez kerül: a Miniszterelnökség korábban a lapunknak azt is elárulta, hogy eddig mindössze 431 milliárd forintot fizettek ki. Ez messze elmarad a költségvetési szerveknek, önkormányzatoknak és állami vállalkozásoknak megelőlegezett 2080 milliárd forinttól. A különbözet, illetve annak tetemes része, mintegy 1000-1500 milliárd forint csak az államkincstáron belül vándorol számláról alszámlára. Az átutalt előlegeket az állami cégek, önkormányzatok nem tudják elkölteni – vagyis a pénz továbbra is a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán tartják. Így

az állam úgy fizet előleget, hogy a pénz marad a kincstárban és azt továbbra is használhatja.

Nyilatkozatokban tehát jól mutat, mennyit fizetett már ki a magyar állam, de valójában ezek a pénzek nem pörgetik a gazdaságot.

Befektetni tilos

A Miniszterelnökség válaszai szerint azonban a sokszázmilliárdos csábítás ellenére, az érintett intézmények csak szigorú szabályok szerint nyúlhatnak az előlegekhez. Az újabb Quaestor-ügy ellen több féket is beépítettek. A kincstári számlán tartott pénzeket kizárólag a támogatott projekt(ek)re lehet fordítani. A kedvezményezett köteles projektszintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni. A támogatási előleget nem lehet lekötni, befektetési célból felhasználni, az előlegen realizált kamat kizárólag banki látra szóló kamat lehet. Erről a kedvezményezett a záró kifizetési igénylés keretében köteles nyilatkozni – sorolta a garanciális szabályokat a Miniszterelnökség. További szabály, hogy a kedvezményezett köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg kifizetésétől számított 12 hónapon belül. A kedvezményezett köteles visszafizetni a támogatási előleget akkor is, ha a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

A vádlottak közül sokan ma is ugyanabban a munkakörben dolgoznak Ajkán, mint a tragédia idején. A védő szerint a MAL feladait átvevő vállalkozás működését veszélyeztetné, ha a vádlottaknak Győrbe kellene utazniuk a megismételt eljárásra.
Orbán Viktor falujában jártak az EU-ellenőrök, hogy megnézzék, mire ment el a 600 milliós uniós támogatás.
Az oktatási államtitkár egy konferencián elárulta: vizsgálják, hogy bevált-e a 16 évre csökkentett tankötelezettség.
Egy összedőlt iskolában legalább 30 gyerek halhatott meg Mexikóvárosban.
Nem kerül négy százalék közelébe a növekedés és lassabban nőnek az árak.