Eddig félmillárdba került, hogy az állam 98 százalékos adóval szívatta dolgozóit

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Eddig durván félmilliárd forintot, egész pontosan 1 630 520 eurónyi összeget fizetett ki a magyar állam azokban a peres ügyekben, amelyeket a 98 százalékos különadó miatt indítottak ellene az elbocsátott köztisztviselők és közalkalmazottak. Ez Völner Pálnak, az Igazságügy Minisztérium parlamenti államtitkárának a válaszából derül ki, amelyet Tóth Bertalan szocialista politikus kérdésére írt. Bár komoly összegről van szó, ez a tétel alighanem eltörpül azon summa mellett, amelyet veszni hagytak a nem annyira harcos egykori munkavállalók.

Az államtitkári levélből ugyanis az is kiderül, hogy ez az összeg 83 ügynek a számlája,

s a magyar állammal szemben további 21, ebbe a „csoportba tartozó, elbírálás alatt lévő” eljárás van még folyamatban.

Mint ismert az évtized elején hivatalba lépett Fidesz-KDNP-kormány egyik első intézkedése volt az állami érdekeltségű intézményeknél dolgozók végkielégítésének 98 százalékos megadóztatása. A javaslat szerint az állami és az önkormányzati vezetőknek végkielégítésük 2 millió forint, míg a beosztott munkavállalóknak 3,5 millió forint fölötti részét terhelték meg a külön sarccal. (A beosztottaknál a szabadságmegváltást le lehetett vonni a járandóságból, a vezetői beosztások esetén erre nem volt lehetőség.)

Még az alkotmányt is módosították

Az első változatban ráadásul a különadót 2005-ig visszamenőleg vezették volna be. Ezt azonban az Alkotmánybíróság (AB) elkaszálta. Arra hivatkoztak, hogy a jogalkotó megsértette a visszamenő hatály tilalmát. A taláros testület döntése után furcsa (azóta gyakorlattá vált) fordulatot vett az ügy: a Fidesz-KDNP ugyanis nem a léket kapott törvényt módosította, hanem az alkotmányhoz nyúlt hozzá. Ez volt az az intézkedéscsomag, amellyel drámai módon korlátozták az AB jogkörét, annak érdekében, hogy az előzőekhez hasonló módon a javaslat ne bukhasson el. A tervnek megfelelően aztán lényegében változatlan formában újra a parlament elé került a törvény. Az AB viszont szembe ment az árral, és ismét elmeszelte a szabályozót. Ez alkalommal arra hivatkoztak, hogy a visszaható hatály a legalapvetőbb jogot, az emberi méltóságot sérti.

Ezek után nyilatkozott úgy Lázár János, hogy a döntés az ország érdekeivel szemben született meg, hiszen “az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket” adóztatták volna le.

Az elbocsátott alkalmazottak számára azonban az AB ítélet után nem lehetett teljes az öröm. A grémium ugyanis azt nem találta alkotmányellenesnek, hogy a sarcot 2010-től bevezessék. A fejlemények után az érintettek jelentékeny része lényegében a szóba jöhető összes hazai és nemzetközi fórumon megtámadta az intézkedést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, majd ezek után az AB is újra elkaszálta a törvényt. Arra hivatkoztak, hogy ennyire magas adó már bizony a tulajdonhoz való jogot sérti.

A pénz visszafizetésére alig volt hajlandóság

Ezek után kézenfekvőnek tűnt, hogy a pénzek visszajárnak, ám mégsem volt ennyire egyenes az út. Hiába születtek meg az említett döntések a NAV és az állam nem mutatott hajlandóságot az elvont pénzek kifizetésére – pedig ekkor már 2014-et írtunk. Azt kérni kellett a NAV-tól, ám ha ezt megtette az érintett, akkor sem nyílt ki automatikusan a kassza. Az Index korábbi cikke szerint ugyanis a NAV akkori elnöke, Vida Ildikó aláírásával egy belső körlevelet küldtek szét. Ez pedig arról szólt, hogy a NAV-tól lényegében nem lehet visszaigényelni a pénzt, sőt, aki önellenőrzés keretében ezt kéri, azt ellenőrizni kell és meg is kell büntetni. Végül engedtek, így bár kamat és kártalanítás nélkül, de külön kérelemre és hosszú adóigazgatási eljárás végén, de visszaadták az elkobzott jövedelem összegét. Az igazságügyi tárca államtitkárának válaszából azonban az derül ki, hogy mindezek ellenére akadtak olyanok, akik nem vonták vissza korábbi peres eljárásukat az ügyben, s azokat végigfuttatják a bíróság előtt. Ez pedig további kiadást jelent az állam számára, a végső összeg a jelenleginél várhatóan több százmillió forinttal nagyobb lesz.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

A vádlottak közül sokan ma is ugyanabban a munkakörben dolgoznak Ajkán, mint a tragédia idején. A védő szerint a MAL feladait átvevő vállalkozás működését veszélyeztetné, ha a vádlottaknak Győrbe kellene utazniuk a megismételt eljárásra.
Orbán Viktor falujában jártak az EU-ellenőrök, hogy megnézzék, mire ment el a 600 milliós uniós támogatás.
Az oktatási államtitkár egy konferencián elárulta: vizsgálják, hogy bevált-e a 16 évre csökkentett tankötelezettség.
Egy összedőlt iskolában legalább 30 gyerek halhatott meg Mexikóvárosban.
Nem kerül négy százalék közelébe a növekedés és lassabban nőnek az árak.