Terrorbiznisz: ömlik a pénz a titkosszolgálatokba

Új székházat kapnak és extra beruházásokat hajthatnak végre a titkosszolgálatok.

Forrás: Google Street View

Meglepő mértékben nőttek meg a rendvédelmi szervek által elkölthető milliárdok, az elfogadott büdzséhez képest 2017 első felében plusz 120 milliárd forintot különített el a kormány különféle (nemzet)biztonsági projektekre. A legjobban a rendőrség éves költségvetése nőtt, a büdzsé elfogadása óta 89,6 milliárd forinttal emelkedett, így az idén a rendvédelem 397,7 milliárd forintból gazdálkodhat. A közel 90 milliárd forintos többlet három tételből áll: a bérkiadások, a dologi kiadások és a beruházások kerete is durván 30-30 milliárd forinttal emelkedett. A bérkiadások emelkedésében benne vannak a rendes béremelések, illetve a a déli határ őrizetével kapcsolatos túlmunkák díjazása is.

A déli határ őrzésének költségei több soron is megjelennek a költségvetésben: az első félévben a „tömeges bevándorlás kezelésre” 39,1 milliárd forintot költöttek el – ebből a működési kiadásokra 15,3 milliárd forint ment el, míg a technika kiépítésre csak az idén 23,8 milliárd forint ment el. Befogadóállomásokat újítottak fel, illetve intelligens kerítést is építettek. Igaz, ezen “beruházások” elszámolása egyetlen nyilvános adattárban sem szerepel.

Húszmilliárdos székház épül

A „tömeges bevándorlás kezelése mellett” további 30,8 milliárd forint ment el a „terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadásokra”. Ez a tétel szintén a Belügyminisztérium kiadásai között szerepel, ám a pénzekből jutott a Magyar Honvédségnek is, személyi kiadások mellett bizonyos képességfejlesztésekre.

A költségvetési pénzbőséget a kormány arra használja fel, hogy az elmúlt évtizedekben pénzügyileg elhanyagolt titkosszolgálatokat megerősítse. Több tízmilliárd forintos fejlesztések folynak ezeknél az intézményeknél. A legnagyobb nyilvánosságot az összeköltöző titkosszolgálatok új, 20 milliárd forintos székházépítési projektje kapta. Az elhárításért felellős Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a viszonylag új Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), valamint a kormányzati adatközpont költözik ki a XI. kerületi Fehérvári úti 70. alatti volt gyárépületbe. A teljes

titkosszolgálati projektből 2,8 milliárd jut az ingatlan megvételére, a többi pénz a cégeknek szükséges átalakításra megy.

Az új székház kiválasztása némileg meglepő: forgalmas, sűrűn lakott területen fekszik, ami nem feltétlenül felel meg a szolgálat rejtőzködő életmódjának. Nem véletlen, hogy a hírszerzés vagyis a Információs Hivatal évtizedek óta a budai hegyekben lakik, ahol környezet jobban ellenőrizhető. A kormány döntése a hír megjelenése után szinte azonnal spekulációkat indított el azzal kapcsolatban, hogy mi lesz az AH mostani székházával (nyitóképünkön), amely a Honvédelmi Minisztériummal (HM) egy tömbben található, két perces sétára a Parlament épületétől. Felmerült a HM terjeszkedése, vagy az ingatlan értékesítése baráti cégeknek. Előbbi a minisztérium épületének megduplázását jelentené, utóbbi viszont biztonsági kérdéseket vetne fel.

Vizes vb és korrupcióellenes küzdelem a hivatalos válasz

Míg a székházépítésről nyilvános kormányhatározat született, ugyanez nem mondható el a titkosszolgálati kulimunkáért (követés, lehallgatás, informatikai felderítés, fedő okmányok előállítása stb.) felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál elhatározott fejlesztésekről. A 2017-es költségvetés eredeti számai szerint

2,7 milliárd forintos beruházási keret állt volna a “cég” rendelkezésére, ám ezt 18 milliárd forintra emelte a kabinet.

A Belügyminisztérium szűkszavú, avagy katonás válaszából kiderül, hogy a pénz egy részéből „a terrorellenes intézkedésekkel összefüggésben technikai eszközök beszerzésére” került sor. Az összegek alapján komoly technikai fejlesztésekről lehet szó.

Továbbá fut egy 2,5 milliárd forintos projekt uniós támogatásokból, amelynek célja „információs rendszerek védelmének megerősítése, olyan előrejelző rendszer kialakítása, amellyel láthatóvá, illetve felderíthetővé válnak az esetlegesen bekövetkező korrupciós cselekmények és egyéb visszaélések.” A BM válaszában még említi a biztonsági szempontból kevésbé izgalmas fűtéskorszerűsítést, illetve a vizes vb lebonyolításával kapcsolatos kiadásokat – amely apropója, illetve fedősztorija lehet azoknak a fejlesztéseknek, amik megvalósultak.

A katonák sem maradtak ki

Nem csak a szakszolgálatra, hanem a Katonai Nemzetbiztonság Szolgálatra is rászakadt a bőség. Eredetileg 10 milliárdos személyi és 4,3 milliárdos dologi kiadási keretből gazdálkodhattak volna, ám a négymilliárd helyett ma már 16,3 milliárdos dologi keret szerepel a büdzsében, és még felújításokra is kaptak a katonák 2,2 milliárd forintot – viszont beruházás soron egyetlen fillér sem szerepel.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint megakadályozhatóak lennének a napokban kirobbant áfacsalási ügyhöz hasonló esetek. Az alapvető problémát azonban az uniós és a magyar adópolitika jelenti.
Az amerikai Heritage Foundation befolyásos politikai elemzője szerint a magyar kormányfő menekültkérdésben a filozófiai és a politikai vitát is megnyerte.
A mentőket az egyik Mohács utcai ház elé riasztották.
A lakhelyüket sem hagyhatják el és nyomkövetőt is kaptak.
Az is kiderült, a szülők a tisztaságot és a tájékoztatást tartják a legfontosabbnak.
Ritka párosítás fegyverropogásra csúszdázni, de Pécsen ez sem lesz lehetetlen.
Mintegy egymilliárd euró értékben készül a kormány számlakat küldeni Brüsszelbe.
A tűzoltóknak feszítővágó segítségével kell kiszedni a sérülteket a roncsokból.