Vagyonőrök lesznek a takarítónőkből

A takarítók és az informatikai szolgáltató vállalkozások által foglalkoztatottak is vagyonvédelmi kamarai tagok lesznek, derül ki a Belügyminisztérium törvénytervezetéből.

A tárca annak ellenére javasolja módosítani a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter az országgyűlés nyári szünet előtti egyik utolsó ülésén képviselői kérdésre kijelentette, bár a kormány jogalkotási tervében szerepel, az idén nem lesz új vagyonvédelmi jogszabály. Ugyanezt válaszolta Harangozó Tamás szocialista képviselő írásban feltett kérdésére is.

Bár maga a szakma is évek óta sürgeti a 2005-ben elfogadott törvény gyökeres átalakítását, kérésük az egymást váltó kormányoknál süket fülekre találtak. Annak ellenére, hogy évek óta

a vagyonvédelem a második legnagyobb feketén foglalkoztató

Magyarországon, és eddig ez ellen sem a szakmai kamara, sem a hatóságok nem voltak képesek hatékonyan fellépni.

2015-ben közel nyolcezer ellenőrzést végzett a munkaügyi felügyelet a mintegy 3800 vagyonvédelmi cégnél, és 5500 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ezen belül közel 1500 alkalommal találtak feketén foglalkoztatott vagyonőröket. Becslések szerint a vagyonvédelemben dolgozók háromnegyedének munkáltatója veszi semmibe a munkavállalói jogait.

A vagyonvédelmi cégek megbízói az esetek nagy részében olyan alacsony árat fizetnek a cégeknek, amiből még a minimálbér és annak közterhei sem fizethetők ki. Aki munkához akar jutni, és meg akarja tartani az embereit, akik többnyire csak szerződtetett egyéni vállalkozók, akik könnyen tovább állhatnak, ha jobb ajánlatot kapnak, annak muszáj trükköznie. Mert amíg munkaerő-kölcsönzéssel és más trükkökkel kijátszhatók a foglalkoztatási szabályok, másképp nem megy, vélik a saját bevallásuk szerint is évek óta a törvényesség határán egyensúlyozó piaci szereplők.

Bár a NAV időnként le-lecsap az adófizetést feketefoglalkoztatással, döntően munkaerő-kölcsönzéssel kijátszó cégekre, és folynak ilyen ügyekben nyomozások is szép számmal, olykor többmilliárdos költségvetési csalás gyanújával, iparági források szerint a hatóságok

sosem a csalások tényleges haszonélvezőire csapnak le, csupán az alvállalkozóikra.

Az igazi nagy halak, akik megnyerik a közbeszerzéseket, és azonnal továbbadják a munkát, mert saját embereikkel nem is lennének képesek elvégezni, mindig megússzák.

A miniszteri előrejelzés ellenére beterjesztett törvényjavaslat azonban nem ezeket a problémákat igyekszik orvosolni. A Belügyminisztérium a törvénymódosítás mellett azzal érvel, hogy a hatékonyabb munkavégzés és az új kihívásokhoz igazodás érdekében szükséges átalakítani a szakmai kamara szervezetét.

Mindehhez pedig – a tárca szerint – elegendő egyetlen ponton hozzányúlni a hatályos vagyonvédelmi törvényhez. Meg kell szüntetni a kamara megyei szervezeteinek jogi személyiségét. Ezzel pedig az önálló gazdálkodásuk jogát is.
Ettől persze aligha lesz hatékonyabb a kamara működése, de valójában nem is ez a törvénymódosítás célja.

Többéves háborúskodás után ez év tavaszára a Belügyminisztériumnak

sikerült elérnie, hogy egy neki tetsző elnököt válasszon magának a vagyonvédelmi kamara.

Nyíltan ugyan sohasem mondta ki egyik belügyi vezető sem, de üzengettek a kamara tagjainak, hogy ha változik az elnök személye, kinyitják az állami pénzcsapokat, és megszülethet az új, korszerű vagyonvédelmi törvény is.

Egyikből sem lett semmi. Pedig márciusban a küldöttek megszavazták Fialka Györgyöt a kamara elnökének, aki Pintér Sándorral való jó viszonyára hivatkozva – amit egy későbbi nyilatkozata szerint sokan utóbb félremagyaráztak –, maga is tett olyan ígéretet, hogy jelentős változásokra lehet majd számítani a kamara és a szakma életében.

Fialka kilátásba helyezte a kötelező kamarai tagság visszaállítását, amit évekkel korábban az uniós szabályozásra hivatkozva szüntettek meg. A kötelező tagság lenne, vagy inkább lett volna Fialka legfőbb fegyvere az iparág megtisztításához.

Ha minden cég és minden vagyonőr számára újra kötelezően lenne a kamarai tagság, az Fialka szerint megteremtené a feltételeit a cégek eddiginél jóval hatékonyabb szakmai ellenőrzésének, és ez által a piac kifehérítésének. Fialka nyilatkozata szerint – amit a Magyar Időknek adott, de az immár általa elnökölt kamara weboldalán is elérhető – úgy vélte, a kifehérítés eredménye képpen a jelenlegi 3800-ról 700-800-ra csökkenhetne a vagyonvédelmi cégek száma Magyarországon.

Fialka ambiciózus tervei, amelyek közöl jó néhányat már rég meg kellett volna valósítani, azonban már az első lépéseknél elbukni látszottak. Mert hiába választották meg őt a kamra új elnökévé, hiába menesztették az elődjét, aki – korábbi nyilatkozatai szerint jogszabályi felhatalmazás és pénz hiányában – képtelen volt rendet teremteni az iparágban, a remélt belügyi támogatás csak nem érkezett meg.

Nyilvánvalóvá vált, hogy hiába új az elnök, még sem lesz új vagyonvédelmi törvény, majd az is, hogy a tagság reményeivel ellentétben, a belügy az új elnöknek sem utalja az elmúlt években a kamarára ruházott kötelező állami feladatok máig tisztázatlan okokból ki nem fizetett ellenértékét.

Csakhogy a kamara a csőd szélén táncol. Legalábbis az országos és néhány megyei kamara is. Némely megyék közös kamarát tartanak fenn, mások viszont, akik nem szórták el a pénzüket, köszönik szépen, még talpon vannak. A mostani törvénymódosítással azonban – több kamarai vezető szerint –

jogalkotói segítséggel épp az ő pénzükre akarja rátenni az országos kamara.

Így a Belügyminisztériumnak sem kell még egy ideig rendezni a tartozásait, és az országos kamara sem megy csődbe.

Ehhez jön még a törvényjavaslat másik érdemi pontja: a jövőben a tisztaság-technológiai vállalkozások (a takarítók), valamint az informatikai biztonsági szolgáltató vállalkozások által foglalkoztatottak is a vagyonvédelmi kamara tagjai lesznek. A tárca indoklása szerint „az érintett vállalkozások kérésére”.

Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológia Szövetség elnöke ugyan arra már nem emlékszik, hogy ki kezdeményezte a tárgyalást szervezetük kamarába lépéséről, de örül a javaslatnak. Reményei szerint így majd a takarító vállalkozásoknak is lesz „kötelező minimális vállalási díjuk”, mint a vagyonőröknek.

A vagyonvédelemben egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet vezette be a minimális vállalási díjat, amely lényegében az az összeg, amiből nulla forint nyereség mellett egy vállalkozás kifizetheti a munkavállalójának a minimálbért és befizetheti annak közterheit. Azonban ez a rendelet csak a közpénzből gazdálkodókra és a közbeszerzéseken elnyert munkákra vonatkozik. Bár az is tény, hogy sok piaci szereplő is elfogadta, vagy legalábbis irányadónak tekinti.

Magyarországon legalább tízezer takarító hiányzik a piacról,

miközben az elmúlt években ugyanennyien kaptak OKJ-s képesítés takarításból. Paár Zoltán reményei szerint a kamrai tagság révén javul majd a takarítók piaci érdekérvényesítő képessége, és a majd rájuk is vonatkozó minimális vállalási díj révén nőhet a szakma jövedelmezősége és megtartó képessége, és az által a takarítók jövedelme is.

Arra azonban nem ad választ a Belügyminisztérium javaslata, hogy a törvénymódosítás után a közös kamarában a takarítók is szavazhatnak-e a vagyonőrök dolgairól és a vagyonőrök is beleszólhatnak-e majd a takarítókkal szembeni követelményekbe.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Megdrágítja a gyógyszereket egy új uniós szabály, viszont azt várják tőle, hogy megakadályozza a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését.
A haláleset körülményeiről tisztázatlanok.
Több száz millióval kerül többe a Pécsi Horvát Színház felújítása és bővítése, mint ahogy ígérték. 
A menekültproblémák és az erősödő gyűlölet idejében Kerényi Miklós Gábor nagyon érzékenyen reagált az aktualitásokra a Szegedi Szabadtéri Játékokon színpadra vitt darabjában. Kritika.
Duterte elnöksége alatt már több ezren meghaltak a rendőrségi akciók során.
Demján Sándort szorongatja Mészáros Lőrinc: megvette a zánkai borászatát.
Mindössze 33 évet élt, 65 évvel ezelőtt halt meg, mégis a mai napig hatással van a világra. 
Az egyetemisták azt állítják, éheznek Magyarországon. Az alapítvány szerint viszont tudták, hogy a Stipendium Hungaricum nem elég a megélhetésre.
A polgármester szerint jogában áll megvédeni a lakosait.