Az olaszok 19-re lapot húztak menekültügyben, és egyelőre bejött

A római kormány nem várt tovább az Európai Unióra, és a saját kezébe vette a dolgokat. Kérdés, hosszú távon elég lesz-e a szigor.

Az olasz kormány a menekülteket segítő hajók munkáját is szabályozta. Fotó: MTI/EPA

Nem húztak falat, nem építettek kerítést, egy hónap alatt mégis több mint a felére csökkent az Olaszországba érkező menekültek száma. A fizikai határzár persze az olaszoknál nem is működhetne: az Afrikából érkezők a tengeren át, felfújható csónakokban érkeznek az ország partjaihoz.

Csak ebben az évben eddig 85 ezren.

Az utóbbi néhány hétben azonban valami megváltozott: míg júniusban 23 500-an érkeztek, júliusban ugyanez a szám 11 500 volt. Pedig a nyári hónapok hagyományosan csúcsidőszaknak számítanak, az embercsempészek hajói már egy éve is 24 ezer embert tettek partra havonta, és az áradat nem csökkent – egészen mostanáig.

Az eredmény azért is kiemelkedő, mert Brüsszeltől az olaszok ugyan komoly pénzügyi és logisztikai segítséget kapnak a helyzet rendezéséhez, valamint a kvótarendszer is nekik kedvez, minden másban azonban csak magukra számíthatnak. Miközben a görögök helyzetén sokat javított az EU és Törökország között kötött megállapodás, valamint a balkáni útvonal lezárása (és persze a magyar határkerítés), az olaszokkal szomszédos államok inkább saját határaik ellenőrzésével vannak elfoglalva, mint a segítségnyújtással.

Csak álomnak tűnt

De akkor mégis hogyan sikerült látszólag csökkenteni az Olaszországra nehezedő hatalmas migrációs nyomást? A válasz egyszerű: a római kormány megelégelte a várakozást és a saját kezébe vette a dolgokat. Az, hogy mindez most történt, persze nem teljesen véletlen: az országan jövőre választásokat tartanak, így a tét nemcsak humanitárius, hanem politikai is. Róma ezért meglépte azt, amitől sokan óva intették:

akcióba lépett a menekültek kiindulópontjának számító Líbiában.

Azzal az olaszok is tisztában voltak, hogy kockázatos vállalkozásba kezdenek, hiszen Moammer Kadhafi 2011-es bukása óta Líbia káoszba süllyedt. Éppen ezért még Marco Minniti belügyminiszter sem volt benne biztos, hogy jó úton járnak, amikor tavaly decemberben kézhez kapta a migrációs terveket.

„Volt egy stratégiánk, egy víziónk, ami akárhogy elsülhetett. De nekünk legalább volt. Amikor például kijelentettük, hogy újra kell szervezni a líbiai parti őrséget, az egész csak egy álomnak tűnt” – mondta a Politico című lapnak a politikus.

Menekültekkel teli hajó a líbiai Miszráta kikötőjében. A jövőben már a regisztrációs pontok is itt lennének. Fotó: MTI/EPA

A parti őrség felállítása csak az egyik része volt az olasz tervnek. A római kormány ugyanis amellett, hogy bevonta a megoldásba Líbiát, a menekülteket segítő civil szervezeteknek is keményen nekiment, valamint Brüsszelt megkerülve egyenesen az ENSZ-től kért segítséget.

Az intézkedések érdemi része július végén kezdődött, amikor az olasz parlament elfogadott egy magatartási kódexet, amit a menekülteket mentő civil szervezetek hajóinak kell betartaniuk. Ellenkező esetben megtagadják tőlük, hogy kikössenek az olasz kikötőkben. A szabályok értelmében a hajók

  • nem hajózhatnak be Líbia felségterületére
  • semmilyen módon nem jelezhetnek a tengeren haladó hajóknak
  • folyamatosan nyomon követhetőnek kell lenniük
  • mindegyiken kell lennie egy olasz rendőrnek vagy katonának
  • nem adhatják át a kimentett embereket uniós járőrhajóknak.

Jelenleg kilenc ilyen hajó üzemel az Olaszország és Líbia közötti vizeken, közülük eddig négyen írták alá a kódexet.

Politika vs. civilek

Az NGO-k elleni fellépés nem véletlen. Az olasz politikusok előszeretettel hangoztatják, hogy a civil szervezetek hajói nem embermentő munkát végeznek, hanem a csempészekkel szövetkezve fuvarozzák a gazdasági menekülteket. A vádakat senki nem bizonyította, az viszont tény, hogy a hajók eddig több tízezer embert mentettek meg a fulladástól. A civil szervezetek provokációnak nevezték és határozottan visszautasították a vádakat.

Róma arról is döntött, hogy Tripoli kérésére beszáll a líbiai parti őrség munkájába: két hadihajót küldött az afrikai ország felségvizeire, hogy segítsék a migrációs hullám megakadályozását. A két hajón több mint ötszáz olasz katona szolgál, akik támadás esetén akár tüzet is nyithatnak.


Az NGO-k eddig több tízezer embert mentettek meg a biztos haláltól a Földközi-tengeren. Fotó: MTI/EPA

Az Open Arms nevű mentőhajó már bajba is került: a líbiai haditengerészet két figyelmeztető lövést adott le, amikor betévedt a felségterületükre. Egy másik, a spanyol Golfo Azzurro pedig három napon át nem kapott kikötési engedélyt, amíg nem írta alá a magatartási kódexet.

Három az olasz igazság

Azt persze még nem lehet tudni, hogy az intézkedéseknek köszönhetően csökkent-e felére az érkezők száma, vagy egyébként is kevesebben jöttek volna. Az olasz kormány mindenesetre hatalmas sikerként tálalja a történteket. Sőt, a belügyminiszter már újabb lépésekről is beszélt, ezekhez viszont nyilvánvalóan Brüsszelnek is lesz néhány szava.

Marco Minniti első körben ugyanannyi pénzt – 3 milliárd eurót – akar kicsikarni Líbia számára, mint amennyit a balkáni útvonal lezárására áldozott az EU. Ezt határvédelemre és képzésre költhetné Tripoli. A politikus regisztrációs központokat is felállítana Líbiában, az EU és az ENSZ koordinálásával.

A miniszternek egy harmadik kérése is van, és mind közül talán ezt lesz a legnehezebb teljesíteni. Marco Minniti ugyanis azt szeretné, hogy

az EU öt évig anyagilag támogassa azt a 14 líbiai várost,

ahol a csempészközpontok vannak. Amíg ugyanis ezeken a helyeken az embercsempészet lesz a lakók fő gazdasági bevétele, addig csak részeredményeket lehet elérni, márpedig ez hosszú távon biztosan nem lesz elég a megoldáshoz.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Megdrágítja a gyógyszereket egy új uniós szabály, viszont azt várják tőle, hogy megakadályozza a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését.
A haláleset körülményeiről tisztázatlanok.
Több száz millióval kerül többe a Pécsi Horvát Színház felújítása és bővítése, mint ahogy ígérték. 
A menekültproblémák és az erősödő gyűlölet idejében Kerényi Miklós Gábor nagyon érzékenyen reagált az aktualitásokra a Szegedi Szabadtéri Játékokon színpadra vitt darabjában. Kritika.
Duterte elnöksége alatt már több ezren meghaltak a rendőrségi akciók során.
Demján Sándort szorongatja Mészáros Lőrinc: megvette a zánkai borászatát.
Mindössze 33 évet élt, 65 évvel ezelőtt halt meg, mégis a mai napig hatással van a világra. 
Az egyetemisták azt állítják, éheznek Magyarországon. Az alapítvány szerint viszont tudták, hogy a Stipendium Hungaricum nem elég a megélhetésre.
A polgármester szerint jogában áll megvédeni a lakosait.