Máris bővítik a nukleáris hulladéklerakót – nagy bajban leszünk Paks miatt

Paks majdani felszámolásához még százmilliárdok szükségesek. Az állam fog fizetni.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladék Tároló Fotó: NRHT

Kutatófúrásokat kezdenek Bátaapátiban, bővíteni kell ugyanis a Paksi Atomerőműben keletkező nukleáris hulladékok lerakóját. Az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. most írta ki a bővítéshez szükséges kutatómunkálatokra a közbeszerzési pályázatát – olvasható a TED-en. A beruházásokra jövőre 1,9 milliárd forintot költhetnek a költségvetés Központi Nukleáris Alapjából.

A nukleáris alapban jelenleg 280 milliárd forint van, ami nagyon messze áll attól a 1680 milliárd forintól ami a 2032 után folyamatosan leálló négy paksi blokk felszámolásához szükséges.

Addig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. várható befizetései 500 milliárdot tesznek majd ki, így a rendszerből hiányzik 800 milliárd forint.

A föld alá kerül az atomerőművi hulladék

Az első hulladéklerakó még 1976-ban Püspökszilágyiban létesült – ide a nem atomerőművi eredetű kis- és közepes sugárzású hulladékok kerülnek – ilyen jellemzően az orvosi, műszaki tevékenység során keletkezett kimerült sugárforrások. A most bővítendő Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló már a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgál, például munkaruhák, szerszámok és egyéb anyagok. A baranyai település az első szállítmányokat 2012 decemberében fogadta.

A hulladéktároló direkt erre a célra kialakított föld alatti létesítmény, jelenleg 250 méter mélyen két kamra alkotja. Egy-egy kamra mérete mintegy két emelet magas és 96 méter hosszú – ide kerülnek az előbb acélhordókba tett hulladékok, majd a hordókat betonkonténerekben helyezik el. Az idén elkészül a második kamra is, így 2018-ban megkezdődhetnek a harmadik kamrához szükséges kutatófúrások. Erre most írták ki a közbeszerzési eljárást. A Nukleáris Alap 2018-as költségvetésből kiderül, hogy ezekre a fúrásokra jövőre kerül sor, és a bővítési projektekre Bátaapátiban 2018-ban összesen 1,9 milliárd forintot fordíthatnak. Ezen felül a püspökszilágyi tároló fejlesztése, bővítése és korszerűsítése is folyik – erre 1,1 milliárd forintot költenek.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladék Tároló Fotók: NRHT/RHK Kft.

A nagyaktivitású hulladékok – például a reaktorok fűtőanyaga – végleges elhelyezése azonban nem megoldott Magyarországon, egyszerűen nem létezik még ilyen nagy – több száz méteres – mélységben létesülő tároló Magyarországon. A paksi blokkok elhasznált fűtőelemei jelenleg az erőmű mellett Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) helyezik el. A tárolóból időről-időre elszállítják a már kiégett kazettákat Oroszországba – ahol azokat részlegesen újrafeldolgozzák, ám feldolgozás után keletkező hulladékot egyelőre nem veszi át Magyarország. Ezért is lenne fontos egy mélytároló kialakítása. Ennek lehetséges helyszínét a Mecsek nyugati részén Boda térségében keresik, a kutatási feladatokra jövőre 1,3 milliárdot költenek.

Százmilliárdok hiányoznak a rendszerből

Minden kiadást a kormányzati kezelésű Központi Nukleáris Alapból finanszíroznak. Az alap 2018-as éves bevétele 25,3 milliárd forint, ebből 22,8 milliárdot áll az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. További 2,5 milliárdot az állam fizet be a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő tanreaktor és a Csillebércen található MTA kutatóreaktor fenntartása fejében. Ugyanis a nukleáris alap megtakarításaiból kell majd fedezni a hat reaktor (négy paksi, BME, MTA) lebontását és ártalmatlanítását az üzemidejük végén.

Az alap 2018-ban 25,3 milliárdos bevételével szemben 12,2 milliárdot költ a tárolók fejlesztésére, működtetésére, vagyis az éves megtakarítás alig 13,2 milliárd forint. Az alapban 2017 június végén 280,3 milliárd forint volt a Magyar Államkincstár adatai szerint. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négy reaktorának a leállítása 2032 és 2038 között esedékes, addig fizeti a cég az évi 20-25 milliárdos “tagdíjat”, vagyis a következő húsz évben még még 500 milliárd forintot fizet be az alapba. Az eddig elkészült számítások szerint a 2084-ig tartó leszerelés és bezárás 1650 milliárd forintba kerül majd – ebből van meg 280,3 milliárd forint. A helyzet nem túl biztató, ugyanis a nukleáris alapnál azzal számolnak, hogy a paksi cég a 2038-as működési ciklusa végéig 540 milliárd forintot fizet be az alapba – vagyis 800 milliárdot majd az államnak kell kicsengetnie az erőmű bezárása után. Paks-II építése, amely hónapokon belül megkezdődhet, a nagyaktivitású tároló építését még fontosabbá teszi. Hisz ha a 2020-as évek közepén a két új paksi blokk termelni kezd, az azt jelenti, hogy 50 évig keltezhetnek majd Magyarországon nagyaktivitású hulladékok.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Elmosta az eső a budapesti megemlékezéseket, bár a megtartott rendezvények inkább a választások közeledtét jelezték.
A miniszterelnök szerint a magyarok helyett „homo brüsszelicust akarnak gyúrni belőlünk. 
A szervezők valószínűleg nagyobb tömegre számítottak. Videó a szürreális jelenetről.
A szakadó esőben tartotta meg ünnepi megemlékezését a Momentum Mozgalom
Az orbáni rendszer az önkény világa, amit le kell győzni – mondta a DK-elnöke.
A túlélő kislány azt mondta, a támadás olyan volt, mint amilyeneket filmekben lehet látni.
A kormány veszített az Eurostattal szembeni elszámolási vitában, de ezt is megoldják.