Hatalmas kincs lapul Magyarország alatt – erre készül a kormány

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Tévedés az a széles körben elterjedt nézet, hogy hazánk energiahordozókban szegény ország – szögezi le a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kormány-előterjesztése, amely az alternatív energiák helyett a hagyományos szénhidrogén alapú technológiák fejlesztési irányait boncolgatja. Magyarország 2011-ben elfogadott hivatalos energiastratégiája az atom-szén-zöld forgatókönyv mellett tette le a voksát, vagyis, hogy ebből a három forrásból kell a következő másfél évtizedben megoldani Magyarország energiaellátását.

Az elfogadott stratégiával szemben új szélerőművek hazai létesítését gyakorlatilag ellehetetlenítő jogszabályokat fogadott el a kormány, akkor amikor kimondták, hogy lakott településtől számított 12 kilométeres körzeten belül nem építhető új szélerőmű. Mégpedig ilyen terület Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. A szélkerekekkel szemben a naperőművek létesítését nem lehetetlenítették el. Ezzel párhuzamosan folyik a Paks II- projekt előkészítése, míg a NFM által a kormány elé terjesztett Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv újabb mankót ad a szénalapú energiatermelésnek.

A jelszó a tisztaszén

A készülő kormányhatározat szerint cél lenne az úgynevezett tisztaszén technológiák kutatása, fejlesztése, ehhez szükséges lenne a bányavállalkozások közteheinek csökkentése. A cselekvési terv szerint érdemes alapozni a hazai geotermikus energiára (hűtés-fűtés), a kőszénre és lignitkészletekre, illetve a nem konvencionális szénhidrogén készletekre – például palagázra. A szén és a lignit felhasználását a javaslat a jelenlegi szinten tartaná az energiatermelésben, ám új korszerűbb, hatékonyabb erőművek építése esetén esetleges növelésük is szóba kerülhet. A cselekvési terv leszögezi: a hazai szén- és lignitvagyon a belföldi energiaellátás stratégiai tartaléka, melynek környezetkímélő hasznosítsa – megfelelő technológia mellett – megvalósítható.

Ugyanakkor ma még ezek a technológiák költsége meghaladja a gazdaságos működéshez szükséges szintet – ezért a technológia fejlesztése a kutatás-fejlesztés támogatása a kormányzat feladata. Hasonló kormányzati feladat a hagyományos kőolajbányászati technológiák és a nem hagyományos földgázkészletek kitermelése.

Hatalmas gázvagyon Magyarország alatt

Az elmúlt évek kutatásai szerint az úgynevezett Makói-árokban a becslések akár ezermilliárd köbméter palagáz is lehet, amely Magyarország száz éves földgázfelhasználásának felel meg. Ugyanakkor az USA-n kívül még nem próbálkoztak palagáz kitermelésével és azt sem lehet tudni, hogy a készletből mekkora a kitermelhető rész.

Újraépülnek a bányavárosok?

A régi-új magyar szénmezők termelésbe állítása – amellett, hogy csökkenti a magyar gazdaság magas energiafüggőségét – az egykori ipar- és bányavidékek gazdasági és szociális újjáépítésével munkahelyeket teremhet, illetve adóbevételeket generálhat. Az utolsó hazai mélyművelési szénbányát 2014-ben zárták be, így ma idehaza a szénbányászatot a Visonta környéki lignit külszíni kitermelése jelenti – amiből az alaperőműnek számító Mátrai Erőművet látják el energiahordozóval.

A környezetvédelmi előírásoknak leginkább az úgynevezett tisztaszén technológiák – a légszennyező anyagok, gázok kibocsátásának csökkentése – felelnek meg, vagy a szén vegyipari hasznosítása. Ugyanakkor a magyar kormány terveinek keresztbe tehetnek az Európai Unió környezetvédelmi politikája, a szén-dioxid kvótakereskedelem, illetve magának a széntechnológiáknak a „diszpreferáltsága” – olvasható a kormányzati előterjesztésben.

Tíz évre előre lőnek

A most megkezdett kutatási programok a 10-15 év múlva jelentkező energiaigényekre reagálnak. A jövőbeli hőenergia-ellátás biztosításnak elsődleges forrása a ma még csekély súlyú geotermia (közvetlen hőhasznosítás, hőszivattyús hűtés-fűtés) növelése lehet, míg a szénhidrogének közül a ma is az egyik legfontosabb, a földgáz marad. A villamosenergia-termelésben az atom-szén-zöld forgatókönyv az irányadó a Nemzeti Energiastratégia szerint, amely kimondja az elavuló magyar szénerőművi park megújítását – igaz ezek a beruházások jelenleg még a láthatáron sincsenek. A hazai uránérc újbóli kitermelése nincs napirenden, legalább is a cselekvési terv csak a kutatásra koncentrál.

Kapcsolódó

Tovább a címlapra

Most a címlapon

Megdrágítja a gyógyszereket egy új uniós szabály, viszont azt várják tőle, hogy megakadályozza a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését.
A haláleset körülményeiről tisztázatlanok.
Több száz millióval kerül többe a Pécsi Horvát Színház felújítása és bővítése, mint ahogy ígérték. 
A menekültproblémák és az erősödő gyűlölet idejében Kerényi Miklós Gábor nagyon érzékenyen reagált az aktualitásokra a Szegedi Szabadtéri Játékokon színpadra vitt darabjában. Kritika.
Duterte elnöksége alatt már több ezren meghaltak a rendőrségi akciók során.
Demján Sándort szorongatja Mészáros Lőrinc: megvette a zánkai borászatát.
Mindössze 33 évet élt, 65 évvel ezelőtt halt meg, mégis a mai napig hatással van a világra. 
Az egyetemisták azt állítják, éheznek Magyarországon. Az alapítvány szerint viszont tudták, hogy a Stipendium Hungaricum nem elég a megélhetésre.
A polgármester szerint jogában áll megvédeni a lakosait.